KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bor, mámor, Provence

Hungler Tímea

A Good Year – amerikai, 2006. Rendezte: Ridley Scott. Írta: Peter Mayle könyvéből Marc Klein. Kép: Philippe Le Sourd. Zene: Marc Streintenfeld. Szereplők: Russell Crowe (Max), Albert Finney (Henry), Archie Panjabi (Gemma), Freddie Highmore (A gyermek Max). Gyártó: Scott Free Productions. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 118 perc.

 

Dél-franciaországi szőlőbirtok, a lenyugvó nap melengető sugarai, mediterrán konyha, édes, ráérős egykedvűség. Ez bizony nem a Travel Channel Provence-ról szóló útifilmje, hanem Ridley Scott legújabb alkotása, mely országimázs-kampányfilmnek is beillene, ha a szegényes és kissé bugyuta történet nem ütné fel minduntalan a fejét a gasztronómiai kalandok vagy a dimbek-dombok közé szervezett barangolások közepette.

Csakhogy felüti. Ráadásul közhelyszerű tanulságokkal is szolgál, méghozzá a lét értelméről, melyet hősünk, a sztárbrókert alakító Russell Crowe a gallok földjén tapasztal meg két saláta és egy pincérnő elfogyasztását követően. Mit neki ezek után a nyüzsgő London, a versenyszellem, a karrier, az egyéjszakás kalandok, a pezsgő szellemi élet! Persze, hogy borászkodásra adja a fejét, és a helyi pincérnővel tervezi leélni hátralévő napjait nagy pétanque-olások közepette.

Mindehhez a dél-amerikai szappanoperák stílusában családegyesítés is dukál. Előkerül a balkézről született, Amerikába szakadt ifjú unokahúg, aki hősünkhöz hasonlóan a provence-i szőlőbirtokos, a flashbackek formájában felbukkanó, szentenciákban kommunikáló Albert Finney halálhírére érkezik Frankhonba, hogy aztán megsárgult húszéves fényképek, csókok és könnyek között ő is átadhassa magát a mindent és mindenkit elsöprő nagy közösségi érzésnek.

Még jó, hogy hősünknek akad egy racionalista, talpraesett barátja, a cég minden hájjal megkent titkárnője (Archie Panjabi) aki aggódva figyeli, hogyan kezdi ki a bróker stabilnak hitt énképét a túlzásba vitt, hosszúra nyúlt nyaralás. Ő azonban filmünkben az intrika csupán, a (nagy)városi patkány, kinek aggályaira minek is figyelni?

Pedig nem ártana. Még egy romantikus komédiába is elkel némi realitásérzék, különösen akkor, ha formabontó módon nem egy harmincas szingli lány csetléseit-botlásait, hanem egy negyvenes férfi egzisztenciális válságát viszi a vászonra, ráadásul Russell Crowe-val a főszerepben.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8810