KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasói levél – Szerkesztői válasz

Két korrekció a Höllering-nekrológhoz

Veress József

Ábel Péter

 

Kézdi-Kovács Zsolt a Filmvilág júniusi számában meleg szavakkal emlékezett meg a nemrégiben elhunyt Georg Höllering filmes pályájáról. A cikk (illetve a képaláírás) egy-egy kisebb pontatlanságát szeretném korrigálni.

A fotó alatt ez a szöveg olvasható: Georg Höllering (középen) a Hortobágy rendezése közben. Tévedés. A felvétel akkor készült, amikor a rendező – több mint harminc esztendő elteltével – ellátogatott a hajdani forgatás színhelyére.

„Nemeskürty Istvántól tudjuk (Filmvilág, 1980. április), hogy a hivatalos Magyarország milyen elutasítással fogadta a filmet” – írja Kezdi Kovács. Itt sem stimmel a dátum. Nemeskürty tényleg megírta a Hortobágy forgatásának hiteles történetét, de már évtizedekkel korábban. Höllering mellőztetésének ténye nem 1980 áprilisa óta közismert.

A lényeget illetően egyébként a jeles magyar rendező nem téved: valóban ideje lenne „rehabilitálnunk” Georg Hölleringet.

 

Veress József

 

 

Kedves Filmvilág!

 

Örültem Kézdi-Kovács Zsolt nagyon szép Georg Höllering nekrológjának. Jól hangzó poénjának már kevésbé. („Georg Höllering neve egyetlen magyar filmlexikonban sem szerepel!”) Gondolom, Kézdi-Kovács is tudja, hogy 1942-ben jelent meg az első, ebben, azt hiszem, tényleg nincs benne. Az 1964-es Filmkislexikonban és az 1970–73-asban, amelyet két munkatárssal én készítettem, viszont benne van! Ha nem is külön címszóban, de a magyar film története fejezetben, a 492., illetve a 86. oldalon. Sajnos címszót adat hiányában nem tudtam róla írni, mert tényszerű adatokat nem találtam róla. Az osztrák filmlexikon tudja a születési helyét, de évét nem, és csak annyit közöl, hogy 1947-ben Angliában alapított egy forgalmazó vállalatot. A nyolckötetes olasz nagy lexikon nem említi a nevét.

 

Üdvözlettel

Ábel Péter

 

Ui.: Több magyar filmlexikon nem volt, de a filmtörténetek írnak róla.

 

 

Veress Józsefnek igaza van. A képaláírás valóban téves; a hibáért olvasóink elnézését kérjük.

Ábel Péternek is igaza van. Mind a Film Kislexikonban (1964), mind a két kötetes (1970–73-as) Filmlexikonban szerepel Höllering neve. Mindkét lexikonban azonos (és egyetlen) mondatban: „Egyedülálló kísérlet volt az osztrák George (mind a kétszer így: két e-vel) Höllering Hortobágy című dokumentumfilmje, amelynek értékeit az sem homályosította el, hogy naturalista képek váltakoztak benne realista elgondolásokkal.” Hogy miért volt egyedülálló Höllering kísérlete, és főképp mik voltak filmjének értékei, az nemigen derül ki a lexikon(ok) szavaiból. Egyébként sajnáljuk, hogy sem az osztrák filmlexikon, sem a nyolckötetes olasz lexikon nem foglalkozik részletesen, sőt egyáltalán nem foglalkozik egy kitűnő magyar film készítőjével, rendezőjével. De azért még reménykedünk, hogy ezenkívül van még más lehetőségünk is, hogy ismereteket szerezzünk magyar filmekről, magyar filmek rendezőiről.

 

A szerkesztőség


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/08 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7779