KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szergij atya

Veress József

 

Lev Tolsztoj megfilmesítésének úgyszólván feloldhatatlan a paradoxona. Nagyjából két eset lehetséges. Az egyik: a rendező – a mesével együtt – vállalja a nagy író filozófiáját, történelemszemléletét, morális szentenciáit. Ekkor feltétlenül hű Tolsztojhoz, csakhogy mondanivalója korszerűtlen marad. A másik alternatíva: kritikus szemlélettel elszakadni az orosz klasszikus mester gondolati köreitől, mintegy idézőjelbe téve túlhaladott téziseit. Ez mindenképpen okosabb „olvasat”, de az ihlető mű egyfajta kozmetikázása árán.

A tehetséges Igor Talankin – eddigi legjobb alkotása a Danyelijával közösen forgatott Messzi utca volt – Tolsztoj emléke előtt a Szergij atya új változatának elkészítésével tisztelgett. (Filmtörténeti jelentőségű Protazanov munkája – az első Szergij atya – a tízes évek végén: ebben a címszerepet Ivan Mozzsuhin alakította.) A választás meghökkentő – az öregkori kisregénynél sokkal alkalmasabb lenne számos prózai mű a Tolsztoj-hagyatékból az adaptáció számára –; az eredmény nemkülönben. Talankinnak ugyanis alapjában véve sikerült a lehetetlen. A szovjet művész pontosan értelmezte Szergij atya – meg hát persze Tolsztoj – életének válság-szimptómáit, s a mesében – vagy inkább példázatban – a vállalható és a vállalhatatlan felfogást élesen elválasztotta egymástól. A Szergij atya a rációk filmje. Nem pusztán egy kísértés (lelki válság) krónikája, hanem az igazságért folytatott gyötrelmes harc pontos tükre. Kár, hogy az egyes mozzanatok emocionális és hangulati töltése egyenlőtlen intenzitású, és kissé kiabáló a fekete-fehér nyersanyagra fotografált Pásenyka-epizód. Szergej Bondarcsuk külső megjelenésével és kulturált emberábrázoló képességével egyaránt illúziókeltő.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/08 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7771