KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kéjnő Kaliforniába készül

Ardai Zoltán

 

Martin Ritt előző nálunk bemutatott filmjének, a Norma Raenek Sally Fields játéka mellett csupán a téma (szakszervezeti harc a jelenkori USA-ban) kölcsönzött bizonyos érdekességet. Ritt újabb, hasonlóképpen társadalomkritikus indíttatású művét már csak Sally Fields élteti, aki íme, egy húszdolláros kategóriájú, botladozó kis „kéjnő” szerepében is meggyőző. A Norma Rae mérsékelten drámai története után most édesbúsan szociologizáló zsanért látunk countrys háttérzenével, az amerikai utazási filmek műfajában, amelyben Ritt súlycsoporttal alatta marad mondjuk Schatzbergnek vagy Rafelsonnak, többek közt éppen azért, mert filmje oly engedelmesen illeszkedik a maga skatulyájába. A kisrealista stílus itt megfigyelésszegény, s inkább vázlatos, mint aprólékos. A közepes aranyköpések kellemkedő flottsága folyton természetellenes hatást kelt, bár lehet, hogy ezért a fordítást vagy a szinkront kell okolnunk. De elkelt volna egy friss szempont a régóta jólismert alaphelyzethez is (emberarcú rossznő a rohadt tisztességesek között). Akik viszont azt kifogásolnák, hogy Kaliforniából és a nemi életből egy szemernyit sem láthattak, azoknak tudniuk kell, hogy a film eredeti címe nem csalicím; magyarul: Mellékutak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/05 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6439