KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sólyomasszony

Kabai József

 

A középkori spanyol író, Rodriguez de la Fuente meséi nyomán forgatták ezt a romantikus, helyenként túlfűtött levegőjű filmet. Egy középkori mese misztikuma, legendákon alapuló története korhatár nélkül vonzó és érdeklődést keltő. Az alkotók így is láttak hozzá: gazdag kiállítás pazar díszletekkel és kosztümökkel, olaszországi külső felvételek, magasfokú színes technika, és mindez a mester, Vittorio Storaro által fényképezve. A szuper külsőségek „árnyékában” azonban a filmkészítők mintha megfeledkeztek volna arról, amire összeszövetkeztek: magáról a filmről. Csak a jól ismert mese-konfliktus-modellek és sémák gyermeteg és elnagyolt megvalósítására, sztereotip szereplőkre, el őre és könnyen kiszámítható történésekre futotta. A rendező, Richard Donner talán a legfeledékenyebb: lendület, ne adj isten, némi feszültség nélkül a film inkább csak kifestőkönyv. Egyedül a főszereplő, a csetlő-botló kamasz bájos és szórakoztató, ám az általa láttatott események, Navarre lovag és a Sólyomlady avitt és helyenként érzelgős története tovább csökkenti a szimpatizáns néző türelmét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/10 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5706