KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Van/nincs Budapesten filmmúzeum

Kövesdy Gábor

 

Bezárt a régi, legendás Filmmúzeum, átadva helyét a sokatmondóan hangzatos nevű Broadway mozinak. Önnek, aki a Filmvilág rendszeres olvasója, s a mozi funkcióját nem csupán a szórakoztatóiparban véli felfedezni, valószínűleg megszaporodtak homlokán a ráncok. Hiszen az utcai plakát egyszerű kérdésére: „Hova menjünk moziba?” – mind nehezebben találja a választ. S ha mostanában nem is kényeztet minket az újkeletű reformizmus kultúra-pártoló mecenatúrája, egy jó hír azért akad. Október elején a körúti Mátra moziban megnyílt az Örökmozgó, az új budapesti Filmmúzeum.

Újdonsága nem csupán abban áll, hogy a régi (Tanács körúti) Filmmúzeum helyébe lép. Megújulnak az ott követett műsorszerkesztési elvek: az Örökmozgó valóban a majd százéves mozgókép-kultúra örökbecsű alkotásait tűzi műsorára. Európa jelentősebb filmmúzeumaihoz hasonlóan, tematikus sorozatok alkotják a programot. Az október-november havi műsorban a következő összeállítások láthatók: Roman Polanski rendezői sorozata; a Caligaritól Hitlerig: a német film a két világháború közötti időszakban; Forradalom előtt? – a 68-hoz vezető utak Keleten és Nyugaton; Roberto Rossellini rendező-sorozata; „a hónap filmjei”: Wajda Vasembere, Ken Russel: Ördögökje, és Bódy Gábor Psychéjének eredeti, háromrészes változata. A decemberi műsor a filmburleszk két klasszikusának, Buster Keatonnak és Charlie Chaplinnek a munkássága előtt tiszteleg. A részletes havi programról az Örökmozgó külön műsorfüzete tájékoztat. A mozi műsorához kapcsolódó írások a Filmvilág és a Filmkultúra hasábjain jelennek meg.

A nemzetközi jogi előírások alapján az Örökmozgót csak külön pártoló tagsági igazolvánnyal rendelkezők látogathatják. Ez az igazolvány jogosít a moziban jegyvásárlásra.

A felismerés, hogy európai nagyváros kulturális-szellemi központ nem létezhet igazi Cinémathèque nélkül, a Magyar Filmintézetben már régóta megszületett. E felismerés mostani megvalósulása a Magyar Filmintézet és a Budapesti Film közös érdeme.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/11 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5523