KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A filmmúzeumok bemutatói

Gloria

Tamás Amaryllis

 

Sidney Lumet lehozta a csillagot az égről a Gloria remake-jében. Sharon Stone akció-thrillerben játszik.

Csillagot az égről a címe egy Nick Cassavetes rendezte fészekmeleg filmnek; nemrég mutatták be nálunk. Az alaphelyzet itt is, ott is egy nő és egy kisfiú kapcsolata.

Itt: Sharon Stone – csupa rángás, radioaktivitás, sebes a szíve, döf a tekintete, vad hiány és betöltetlen űr. Ott: Gena Rowlands – bölcs sugárzás, egy gyönyörű asszony, egy jelentős művész harmadvirágzása. Itt: önsajnálat s bosszú. Ott: az érdeknélküliség kalandja. Itt: a csömörig domináns némber. Ott: kolosszális a lélek csöndje. Itt: grasszál az erőszak. Ott: szlalomozik a béke. Itt: idegvégződések az arcon. Ott: könyörület és elegáns megnyugvás. Itt: megrendítő kétségbeesés – nem a színésznő – a civil Sharon Stone vonásai mögött. De: ez egy más „műfaj”. A csillag – aki 1999-ben odanyilatkozik, hogy leginkább Hitlerrel szeretett volna/szeretne találkozni hatmilliárd ember közül..., itt: fekete hangulatok vegetációjában halmozottan hátrányos helyzetű, sittről frissen szabadult, balek betyárbabát alakít. Mi lesz vele?

Talán megmenti egy kisfiú. A szeretet leleményével. Mint a filmen. Mint a filmeken.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/09 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4582