KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Thelma és Louise

Koltai Ágnes

 

Thelma és Louise afféle női cowboyok; végigszáguldoznak fél Amerikán, betérnek néhány csehóba, hogy felhajtsanak egy-két pohárral, lopnak az élelmiszeráruházból, ha elfogyott a pénzük, az országúton bátran felveszik a versenyt akármelyik úrvezetővel, s a fegyvert is meglehetősen ügyesen forgatják.

Thelma és Louise barátnők; az előbbit nem akarja elvenni link, álmodozó barátja, az utóbbit kis híján megőrjíti betegesen pedáns férje. Két amerikai cow-girl ilyenkor nekivág a végtelen útnak, hátha valami jó kis kalandba keveredhet, így is lesz.

Thelma és Louise elnyomott nők, akik kínjukban hasonló agresszivitással vesznek elégtételt. Kedvtelve lőnek, ha picit bepörögnek. De szívesen kokettálnak „vidéki fiúkkal”, s még szívesebben nevetik ki őket, végtére is ostoba fajankók, fantáziátlan csirkefogók, s csak a kalandot keresik. A lányok is, de ezúttal ezt csak nekik lehet.

A Thelma és Louise női road-movie; legújabb filmje annak a Ridley Scottnak, aki az Aliennel (A nyolcadik utas: a halál) a leghírhedtebb rendezők, a Fekete esővel pedig a legbátortalanabb ijesztgetők asztaltársaságát bővítette. Scott ezúttal a country-zenészekkel kokettált –, merthogy a fegyverforgató frusztrált hölgyek történetében mégiscsak a zene a legjobb. Meg a szőrén megült autó, a tucatszám fogyasztott sör és a Grand Canyon. Ne mondják, hogy nincs új a nap alatt!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/11 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4242