KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Wall Street pillangói

Huber Zoltán

Hustlers – amerikai, 2019. Rendezte: Lorene Scafaria. Írta: Jessica Pressler cikkéből Lorene Scafaria. Kép: Todd Banhazi. Szereplők: Jennifer Lopez (Ramona), Constance Wu (Destiny), Julia Stiles (Elizabeth), Mette Towley (Jusitce). Gyártó: Annapurna Pictures / Gloria Sanchez Production. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 110 perc.

 

A pénzvilág alfahímeit kifosztó sztriptíztáncosnők sztorijánál aktuálisabbat manapság kitalálni sem nagyon lehetne. A valós események ihlette film a sorsát kézbe vevő „erős nő” ideáját csomagolná vagány műfaji köntösbe, de az üzenet kézbesítése közben pont a karaktereiről feledkezik meg. Habár az alkotói szándékkal maximálisan egyet kell érteni, a túlzott artikuláció gyakran a célzottal ellentétes hatást kelt. Az árnyalt figurák helyett élő-beszélő példázatokat kapunk, a történetet pedig mintha a vaskos tételmondatokért mesélnék el nekünk. Például hogy Amerika - sztriptízbár. A keményen dolgozó, egyedülálló nőkről nagyjából annyit tudunk meg, hogy szeretnének függetlenek lenni és jó sok luxusterméket vásárolni. Az ázsiai, a latin, az afro-amerikai és a „white trash” hölgyek, ugye értjük, nővérként mutatkoznak be és mivel kizárólag a 2008-as gazdasági válság WASP-férfi felelőseit drogozzák be, minden rendben.

A film nemcsak a figurák jellemvonásaival és motivációival, de az egymáshoz és a tettükhöz való viszonyukkal is adós marad. Bár a női szerepek ellentmondásai, a showbiznisz és a pénzügyi szektor párhuzamos látszatvilágai is izgalmas témák lehetnének, az alkotók szimpla dekorációként használják ezeket. A neonfényes New York-i lokálok képei Martin Scorsese stílusát idézik, valahol a Nagymenők és a Casino vidékén, a bűn és az éjszaka szédítő sötét mélységei nélkül. A táncos jelenetek ellenben látványosak, a film fő attrakciója pedig egyértelműen Jennifer Lopez. Az önmagát még a világhír tetőfokán is egyszerű lakótelepi csajsziként pozícionáló veterán popsztár már csak azért is tökéletes választás a csapatot vezető dörzsölt díva szerepére, mert nyilván tökéletesen átérzi, milyen a közönség előtt pénzért táncolni. A karizmatikus Lopez pontos alakítása érezhetően személyes, ami nemcsak a rajongóinak okozhat kellemes perceket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/10 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14296