KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás II.)

Benke Attila

Dúvad, 1960. Szereplők: Bessenyei Ferenc, Medgyesi Mária, Bitskey Tibor. 92 perc.

Húsz óra, 1965. Szereplők: Páger Antal, Görbe János, Szirtes Ádám, Őze Lajos. 108 perc.

Utószezon, 1966. Szereplők: Páger Antal, Szendrő József, Rajz János. 119 perc.

A Pál utcai fiúk, 1968. Szereplők: Anthony Kemp, Törőcsik Mari, William Burleigh. 104 perc.

Isten hozta, őrnagy úr! 1969. Szereplők: Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre, Venczel Vera. 96 perc. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum.

 

Fábri Zoltán (1917-1994) olyan nagy rendezőkhöz mérhető, mint John Ford, Orson Welles, Jean Renoir, Ingmar Bergman vagy Akira Kurosawa, akik több filmtörténeti korszakban alkottak, és nyitottak voltak a filmnyelvi és műfaji újításokra. Fábri a második világháború előtt kezdett el a filmrendezői pálya iránt érdeklődni, majd a sematizmus korszakában rendezhette meg első filmjeit, hogy az 1956-os forradalom környékén az őszintébb, realista drámákkal (Körhinta, 1956, Hannibál tanár úr, 1956, Édes Anna, 1958) szerezzen magának hírnevet. A mérnöki pontossággal dolgozó Fábri a hatvanas években még a modernista időrendfelbontásos filmformával és a szubjektív realizmussal is kísérletezett (Nappali sötétség, 1963, Húsz óra, 1965, Utószezon, 1966), ám a hetvenes években Bergmanhoz hasonlóan visszatért a hagyományosabb történetmeséléshez. A Magyar Nemzeti Filmarchívum legújabb kiadványa az izgalmas kísérletező korszak digitálisan felújított örökzöldjeit tömöríti.

A rendező születésnapjának évfordulójára kiadott gyűjtemény második részében a modern filmművészetet képviselő Húsz órát és Utószezont a Bessenyei Ferenc jutalomjátékát dicsérő Dúvad (1960), a Molnár Ferenc klasszikus ifjúsági regényét feldolgozó A Pál utcai fiúk (1968) és a Miloš Forman groteszkjeit idéző Örkény István-adaptáció, az Isten hozta, őrnagy úr! (1969) fogják közre. A restaurálás remekül sikerült: a képek tűélesek, a hang kiváló és a digitális fényelésnek köszönhetően például A Pál utcai fiúk éjszakai jelenetei az újdonság erejével hatnak. Kár, hogy csak ez utóbbi film és az Isten hozta, őrnagy úr! élvezhetők 16:9-es képarányt támogató kijelzőkön (a másik három alkotás hagyományos 4:3-as formátumú).

A Fábri-gyűjtemény első részéhez hasonlóan a második is számos pazar, régi és új extrát tartalmaz. Az ötletes borítóképekkel ellátott papírtokos DVD-k mellett található egy kis füzet, melyben Fazekas Eszter magyar és angol nyelven is bemutatja a rendező kísérletező korszakának főbb állomásait. Emellett külön lemezen tekinthetjük meg a filmekhez kapcsolódó 13 híradófelvételt, rövid werkfilmet, portrét és interjút. Nagyon érdekes látni a Dúvad próbafelvételein a különböző főszereplőjelöltek hullámzó színvonalú játékát. Izgalmas az Isten hozta, őrnagy úr! forgatásáról származó részlet, melyben a kínos dobozolási szituációt magyarázó Fábri Zoltánt érdeklődő nebulókként hallgatják a színészlegendák. És megtudhatjuk azt is egy Fábrival készült interjúból, hogy az alkotónak saját művei közül a magyar és külföldi kritikusok (többek között Susan Sontag) által premierjekor elmarasztalt Utószezon a kedvence. A friss extrákban A Pál utcai fiúkban szereplő, és annak restaurálásán dolgozó operatőr, Jancsó Nyika kulisszatitkokat árul el a forgatásról és a felújításról, Török Ferenc rendező pedig megvallja, hogy még saját filmjére, a Moszkva térre (2001) is hatott a gondolkodását meghatározó Molnár Ferenc-regény és annak Fábri-adaptációja.

Az egész Fábri-életművet pedig egy tőle megszokott magas színvonalú előadásban foglalja össze Gelencsér Gábor filmtörténész. Elemzése azért is a legizgalmasabb extrák egyike, mert felveti annak a kérdését, hogy bár Fábri társadalomkritikus filmeket készített, de művei, mint például a téeszesítést alapvetően pozitív fényben feltűntető Körhinta és Dúvad, a Kádár-rendszert óvatosan legitimáló Húsz óra vagy a fasizmussal foglalkozó Utószezon és Az ötödik pecsét (1976) végső soron konformok voltak a mindenkori hatalom elvárásaival. Persze azért hozzá kell tenni, hogy Fábri műveiben a főhősök ellenlábasai sokszor érdemesek a néző szimpátiájára: a Dúvadban a régi világ öntörvényű képviselője, Ulveczky Sándor tragikus, individualista hős, A Pál utcai fiúkban a vörösingesek kegyetlen, de igazságos vezére, Áts Feri megbünteti a bátor Nemecseket terrorizáló Pásztorokat, az Isten hozta, őrnagy úr!-ban pedig a kiskirályt játszó őrnagy őrülete mögött elő-előtűnik a háború borzalmai miatt megnyomorodott ember.

Extrák: Dúvad próbafelvételek, korabeli híradófelvételek a Fábri-filmekről, Fábri Zoltán az Utószezon fogadtatásáról, Örkény István az Isten hozta, őrnagy úr!-ról, Portré: Fábri Zoltán – Az Isten hozta, őrnagy úr! forgatása (1969), A Pál utcai fiúk karrierje (2012), Török Ferenc filmrendező A Pál utcai fiúkról (2017), Jancsó Nyika A Pál utcai fiúk forgatásáról és restaurálásáról (2017), Gelencsér Gábor: Fábri Zoltán világa (2018).

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/10 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13836