KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Nemek harca

Pápai Zsolt

Battle of Sexes – amerikai, 2017. Rendezte: Jonathan Dayton, Valerie Faris. Szereplők: Emma Stone, Steve Carell, Andrea Riseborough. Forgalmazó: Universal. 121 perc.

 

A sportfilm műfajában a cselekmény gyakran a végső párbaj felé halad, akár a westernben, ezért a film csak akkor működik, ha az ellenfelek egyaránt izgalmasak, illetve a harc tétje kellően magas. A Nemek harca a felszínen pompás darab, dramaturgiailag jól összerakott, a magánéleti és a civilszférabeli konfliktusokat (mint az Hollywoodban kötelező) rutinosan egybesodró, ráadásul mívesen kivitelezett és még sztárokkal is ellátott sportfilm, a leglényegét képező feszültségkeltés azonban akadozik benne.

A megtörtént eseményeket feldolgozó cselekmény a hetvenes évek elején játszódik, középpontjában minden idők egyik legjelentősebb teniszezőnője, a harminckilenc Grand Slam-trófeát gyűjtő (tizenkettőt egyéniben, a többit párosban szerző), amerikai Billie Jean King áll, aki nem csak a játékával, de a nemi egyenjogúság melletti harcos elkötelezettségével is beírta a nevét a történelemkönyvekbe. Annak érdekében, hogy a nőknek ugyanolyan jogaik (például hasonló díjazásuk) és megbecsültségük legyen a teniszben, mint a férfiaknak, 1973-ban, huszonkilenc évesen kiállt egy meccsre a háromszoros Grand Slam-nyertes, akkor ötvenöt éves, hímsovén Bobby Riggs ellen. A mérkőzés „a nemek csatájaként” („Tennis Battle of Sexes”) vonult be a sportlexikonokba.

Jonathan Dayton és Valerie Faris rendezők mindent megtesznek, hogy méltó mozgóképes emlékművet állítsanak a nevezetes ütközetnek, munkájuk mégis ellentmondásos érzéseket kelt. A színészek remekelnek, és jó nézni a kortársfilmes formanyelvi megoldásokat a szépen rekonstruált hetvenes évekbeli miliőkben, a kiöregedett wimbledoni férfibajnok és a fiatal női fenomén összecsapása azonban egész egyszerűen nem érdekes annyira, hogy elvigye a filmet. Nem csak azért, mert Bobby Riggs közönséges pojáca (akinek a legyőzése ezért nem is tűnik akkora feladatnak), hanem azért is, mert egy efféle derbi manapság jó esetben is csak színesszagos gálaesemény, ezért nehezebben érthető, hogy negyvenöt évvel ezelőtt mennyi minden múlt a híres mérkőzésen. Ami a sportlexikonok aranyoldalain található, nem feltétlenül kívánkozik mindig filmre.

Extrák: Billie Jean King emlékezik; archív filmrészlet; fotógaléria; kisfilm a 73-as „Battle of Sexes”-ről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13726