KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az idegen

Géczi Zoltán

The Foreigner – amerikai–brit–kínai, 2017. Rendezte: Martin Campbell. Szereplők: Jackie Chan, Katie Leung, Pierce Brosnan. Forgalmazó: ADS Service. 113 perc.

Martin Campbell kophatatlan érdemekkel bíró rendező: kétszer hozta vissza a klinikai halál méltatlan állapotából a James Bond-sorozatot (Aranyszem, 1995; Casino Royale, 2006), ő jegyzi a széria újkori történetének legkiválóbb tételeit, mert érti és érzi a figurát, neoklasszikus stílusa pedig tökéletesen illeszkedik a 007-es ügynök lélektani profiljához. Az idegen józanon szabott 113 percében tizenöt év elteltével rehabilitálja kedvenc Bondját, Pierce Brosnant, a kínai befektetők kedvében járva társítva őt össze Jackie Channel ezen lineáris szerkezetű, elegánsan puritán, intelligens és intenzív moziban. A forgatókönyv bosszútörténetként kerül értékesítésre, de a kész műben Brosnan szenvtelen karizmájának és a kimért, precíz kameramunkának köszönhetően az 1970-es években forgatott politikai thrillerek letisztult, hűvös hangulata dominál, holott Jackie Chan akárhány évesen is hajmeresztő dolgokra képes, amely képességek közé ez alkalommal a szerepjátszás is beleértendő. Öröm látni, hogy a kínai filmipar élő legendájára rendes színészként is számított, sőt épített a rendező, a koros akcióhős pedig elragadó természetességgel hozza a hallgatag és félszeg, súlyosan traumatizált, mégis könyörtelenül céltudatos, a kétségbeesés végső stációiba aláereszkedő kisembert. A kemény és megkeseredett férfiak életre-halálra menő játszmája nem csupán akciófilmként, de drámaként is remekül funkcionál, Campbell stílusa pedig önmagában is komoly értéket képvisel a kortárs filmezés világában, ugyanakkor a James Bond franchise jelen helyzetének ismeretében az a nyugtalanító érzése támadhat a nézőnek, miszerint mégis jobban jártunk volna, ha a rendező a producerek szavára hallgatva kitart a 007-filmek mellett.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/05 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13665