KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A sas és a sárkány

Géczi Zoltán

Tian jiang xiong shi/Dragon Blade – kínai, 2015. Rendezte: Daniel Lee. Szereplők: Jackie Chan, John Cusack, Adrian Brody, Peng Lin. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 127 perc.

 

Különös hibrid Daniel Lee filmje: a szakmai képességeit egyébiránt már számos alkalommal bizonyított rendező (14 Blades, Three Kingdoms) ezúttal egy kelet-nyugat történelmi crossover-eposzt készített, amelyhez nemzetközi sztárgárdát (Jackie Chan, John Cusack, Adrian Brody) szerződtettek a kínai producerek. A messze keletre vetődött római légió és a Selyemút felügyeletével megbízott katonai helyőrség története az író–rendező szándéka szerint a testvériségről, a kultúrákon és politikai érdekeken felülemelkedő emberségről és hősiességről zeng ódát, ám a dermesztően alulírt, a bugyutaságig egyszerű dramaturgiai megoldásokkal és sükebóka dialógusokkal terhelt forgatókönyv gyilkos béklyóként fojtja meg a mozit. A roskatag cselekményt sűrűn tagoló harci jelenetek voltaképpen gondosan koreografált, gyors, dinamikus, sőt, megkockáztatom: a homlokegyenest különböző fegyverzetekből és harcmodorokból adódóan akár eredetinek is nevezhető összecsapások, a nézőben mégis kétségek ébrednek; John Cusack és Adrian Brody személyétől, színészi karakterétől szembeszökően idegen a harcedzett római kardforgatók szerepe, Jackie Chan pedig, és ezt időszerű volna végre belátni, menthetetlenül kiöregedett az ilyesféle karakterekből. Eme disszonanciát a kínai harcművészeti filmek új hullámára jellemző módon kimunkált díszletek, a nívós operatőri munka vagy a színvonalas vágás sem oldhatja fel – aligha véletlen, hogy a nyugati filmforgalmazásban elhanyagolhatóan csekély bevételekre tett szert A sas és a sárkány, miközben a kínai piacon kirívóan magas, 121 millió dolláros bevételt fiadzott.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/07 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12820