KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Másnaposok szerencséje

Kovács Kata

Walk of Shame – amerikai, 2014. Rendezte és írta: Steven Brill. Kép: Jonathan Brown. Zene: John Debney. Szereplők: Elizabeth Banks (Meghan), James Marsden (Gordon), Gillian Jacobs (Rose). Gyártó: FilmDistrict / Lakeshore Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 95 perc.

 

Ha feminista lennék, valószínűleg alaposan megütődöm a Walk of Shame-ről huszárosan Másnaposok szerencséjére keresztelt komédia megszégyenítő ámokfutásán. Az ártatlanul bugyuta, de jóravaló és visszafogott tévébemondó életének legbalszerencsésebb napja forog szóban: bebukik egy előléptetést és a pasija is elhagyja, így hát önfeledtre részegedik és felszed egy vadidegent. A tagadhatatlanul mocsok másnapos Meghan ezt követően képtelen visszaszerezni elvesztett telefonját, táskáját és kocsiját, ugyanis – túl azon, hogy nem kifejezetten okos – azt az óriási hibát is elköveti, hogy mindezt egy igen merész sárga ruhában szeretné végrehajtani.

Az egyéjszakás kaland szégyenletes mivolta a drogháborún, a félkegyelmű rendőrtisztek általi üldöztetésen, néhány kéjenc férfin (beleértve egy ortodox zsidót és egy kisgyereket) és egy szőrös hátú taxisofőr olajos masszázsban részesítésén keresztül kristályosodik ki. Steven „Sátánka” Brill filmje korántsem bánik kesztyűs kézzel főhősnőjével, az obszcén fizikai és lelki megpróbáltatásokon túl talán mégis az a legfurcsább, hogy maga nevezi el szégyenfutamnak azt, ami valójában csak a balszerencse és a teljes részvétlenség megnyilvánulása: a szembejövő idegenek kizárólag szexuális ellenszolgáltatás fejében lennének hajlandóak segíteni, vagy esetleg akkor, ha felismerik, hogy egy hírességbe botlottak bele. A film mindennek egyenes következményeként úgy tesz igazságot ebben a kaotikus értékrendű világban, hogy miután az új pasi és a barátnők megmentették Meghant a pokoli kirándulástól, a lány jutalma, hogy az áhított profi híradózás helyett egy trash műsorba igazolhat át, hiszen az amúgy is sokkal jobban passzol majd a karakteréhez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11898