KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Micsoda nők!

Vajda Judit

Sous les jupes des filles – francia, 2014. Rendezte: Audrey Dana. Írta: Audrey Dana, Muriel Magellan, Cécile Sellam, Raphaelle Valbrunne. Kép: Giovanni Fiore Coltelacci. Szereplők: Isabelle adjani (Lily), Laetitie Casta (Agathe), Alice Belaidi (Adeline), Audrey Dana (Jo), Julie Ferrier (Fanny). Gyártó: Fidélite Films. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált 116 perc.

 

A két mesterlövész maszkulin szemszögből előadott hűtlenségi katalógusa után két évet kellett várni egy, a női szexualitásra kíváncsi francia vígjátékra. Habár 2009-ben készült már számos női figurát felvonultató, hangsúlyosan feminin témát feldolgozó francia film (Színésznők bálja), a Micsoda nők! a honfitársak helyett a Meg Ryan nevével fémjelzett Nők nyomdokait követi. Audrey Dana színésznő rendezői debütálása emellett hasonló eszközzel él, mint az említett A két mesterlövész, csak szkeccsfilm helyett egybeszövi a különféle sztorikat, és sokszereplős, sokszálú narratívával dolgozó tablófilmben fogalmazza meg, milyen különböző kihívásokkal küszködnek ma a francia nők.

A szélsőségesen nőies és szigorúan szexuális (menzesszel kezdődő és cunilingusszal végződő) Micsoda nők! több ponton is emlékeztet a Meg Ryan-féle elődre. A cselekményt mozgató konfliktusok itt is, ott is egy-egy jellegzetesen nőies esemény során érnek nyugvópontra (a Nőkben divatbemutató, itt ruhavásár folyamán), és rokon a szeretővel kapcsolatfelvételt kezdeményező megcsalt feleség motívuma is. Ám a viszonylag egységes Nőkkel szemben a Micsoda nők!-ben aránytalanságot okoz, hogy a sok szál nem egyforma súllyal jelenik meg: a barátnőt kereső üzletasszony, a félénk ügyvédnő, a leszbikussággal kacérkodő htb. és a szeretőjét megöröklő nimfomániás sztorija rátelepszik a többire, míg a szexmegszállottá váló buszsofornőhöz és a neurotikus nőgyógyászhoz kapcsolódó vonalról gyakran megfeledkeznek az alkotók. Egyenrangú elemként kerül egymás mellé ugyanakkor gyilkossággal súlyosbított családi dráma, rákbetegség és hányós-mellbimbócincálós burleszk – ami további zavart okoz. A Micsoda nők! mindezek miatt zavarba ejtő és nem elég fajsúlyos alkotás, ugyanakkor a francia film nem egy nagy nevének ad lehetőséget jutalomjátékra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11750