KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Fejbenjáró bűn

Soós Tamás

Ruby Sparks – amerikai, 2012. Rendezte: Jonathan Dayton, Valerie Faris. Írta: Zoe Kazan. Szereplők: Paul Dano, Zoe Kazan, Annette Bening, Antonio Banderas. Forgalmazó: InterCom. 105 perc.

A saját szobrába beleszerető, majd azt isteni segítséggel életre keltő Pügmalión története kiapadhatatlan inspirációforrásnak bizonyult a filmvilág számára. A számos modern átirat között markáns csapásirány a romantikus vígjátékoké: William A. Seiter (Vénusz érintése), Michael Gottlieb (Próbababa) vagy Garry Marshall (Micsoda nő!) után most a Jonathan Dayton – Valerie Faris rendezőpáros is romkomba bújtatta a görög mítoszt. Az Elia Kazan unokája, Zoe által forgatókönyvíróként jegyzett film középpontjában egy antiszociális írózseni, az ifjú Calvin áll, aki belehabarodik legújabb főhősébe, Rubyba. A Zoe által alakított lány pedig egy nap kilép a könyvből (a szerelem mégiscsak varázslatos dolog), és Calvinért rajongó, ideális barátnővé válik. Mivel Ruby azt csinálja, amit Calvin bepötyög az írógépébe, így az első önállósodási kísérletek után a szerző készséggel formálja át Rubyt kizárólag a párjához ragaszkodó álomnővé.

A Jonathan Dayton és Valerie Faris (A család kicsi kincse) által ötletesen rendezett film nem más, mint elmés humorba csomagolt metafora az önző szerelemről, amellyel a rendező házaspár a romantikus komédiák ordas közhelyeit forgatja ki. Az életre kelt férfifantázia (Ruby frivol, életvidám, és imádja az orális szexet) végül nem hoz boldogságot Calvinnak, aki rájön, hogy csupán egy szabad akarattal bíró, valódi nőt lehet szeretni. Azonban a fináléig a film ellenszenves, narcisztikus főhőssel dolgozik, így most a romkom-kánonban szokatlan módon, egy párkapcsolat felbomlásáért szurkolhatunk.

Hibái persze a Ruby Sparksnak is akadnak: a ritmus többször is megdöccen, a finálé elnyűtt és giccses, és antihősével szemben is túl elnéző a mű. Ám éleslátó humora és színes mellékkarakterei miatt a film mindezzel együtt is üdítően szellemes tételnek számít a romantikus vígjáték leharcolt műfajában.

Extrák: A Ruby Sparks megszületéséről szóló három kisfilm.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/04 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11392