KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/július
POSTA
• Balogh Béla: Éreklődéssel olvasom... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Közhelyeket válaszolhatunk... Szerkesztői válasz
• Bánk Melinda: Júniusi számuk... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Úgy érezzük... Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
VITA
• Dobai Péter: Elnémul a szó, megszólal a kép Vita a forgatókönyvről
• Kertész Ákos: Mohamed koporsója Vita a forgatókönyvről
• Szalai Györgyi: A harmadik oldal Vita a forgatókönyvről
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Reményre ítélve Cannes (1)

• Koltai Tamás: Fenn az ernyő Vőlegény
• Kövesdi Rózsa: Elvek és tervek Beszélgetés Jeles Andrással
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Gyurmahorror fáradt dokumentummal Oberhausen

• Györffy Miklós: Peter Weiss és a film
• N. N.: Peter Weiss filmjei
• Buda Béla: Jegyzet Huston filmjéhez
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: Szicíliai védelem
• Kovács András Bálint: Ez Amerika
• Ardai Zoltán: Az ifjúkor forró évei
• Hollós László: A kapitány kalandjai
• Kövesdi Rózsa: Meztelenek és bolondok
• Harmat György: Vízimese
• Lajta Gábor: Szóljon a rock
• Sebők László: Éjszaka történt
• Lajta Gábor: Katonadolog
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: Óriások és törpék Miskolc
• N. N.: A 22. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei
• Csepeli György: Katarzis papucsban A tévéjátékok társadalomelvű esztétikájához
• Mihályfi Imre: Mentsük meg a tévédrámát!
• Koltai Ágnes: A hitehagyott tollnok Szegény Avroszimov
• Koltai Tamás: Hol kezdődött Viktor Brizgalov erkölcsi romlása? A tanszék
• László Balázs: A televíziózás őshazájában Az angol televízióról
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Olasz kismonográfia Kovács Andrásról
• Varga András: Veress József: Kovács András

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Johnny English újratöltve

Sepsi László

Johnny English Reborn – brit, 2011. Rendezte: Oliver Parker. Írta: Rowan Atkinson és Hamish McColl. Kép: Danny Cohen. Zene: Ilan Eshkeri. Szereplők: Rowan Atkinson (English), Gillian Anderson (Pamela), Rosemund Pike (Kate), Dominic West (Ambrose). Gyártó: Relativity Media / Working Title Films. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált.101 perc.

Már a 2003-as elsõ Johnny English-mozi is Rowan Atkinson kreatív kifulladását jelezte: az ötletesnek semmiképp nem mondható koncepció a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján készült Barclaycard-reklámokra épült, ahol a James Bondra rájátszó Mr. Bean egyperces gegekben promotálta az Egyesült Királyság elsõ bankkártyáját. Peter Howitt filmje óta Atkinson néhány tévéhakni mellett csupán a szintén vegyes fogadtatásban részesült Az eltakarítónõben és a Mr. Bean nyaralban vállalt fõszerepet, így a Johnny English újratöltve visszavezet a figura gyökereihez: létrejöttéért vélhetõen egyedül a címszereplõ hitelkeretének alakulása okolható.

Az elsõsorban míves irodalmi adaptációkban utazó – de a St. Trinian-filmekkel a képregényekbe is belekóstoló – Oliver Parker unott bérrendezése meg sem kísérli palástolni, hogy filmjében nagyjából annyi kreatív szikra akad, mint bármely FriedbergSeltzer-paródiában. A minden ízében avítt produkció legfontosabb változtatásai az elõzõ részhez képest, hogy immár a keleti harcmûvészeteken és Atkinson deres halántékán is élcelõdik, de ezen kívül a fokozás és a variálás igénye nélkül dobálja egymásra az elõzménybõl és egyéb komédiákból ismerõs gegeket az alibi-cselekményben, miközben arról sem vesz tudomást, hogy az elsõ rész létrejöttében is komoly szerepet játszó Austin Powers-széria lefutása óta kémfilm-paródiában jelenleg az erõs romkom-véna a meghatározó trend (Kéjjel-nappal,Bérgyilkosék). Néhány jelenetben mégis érdemben felsejlik Atkinson valódi viszonya az általa alakított figurával: a cselekmény során egy hi-tech arcletapogató szerkezet felszínre hozza Johnny English fájdalmas grimaszait, aki a finálét már távirányított bábként bohóckodja végig – felmutatva, hogy egyszeri tréfából hogyan vált magasabb rendû (anyagi) érdekek önálló akarat nélküli szolgájává.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/10 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10827