KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/június
• Boros István: Balázs Bélát nem keresik? Magyar filmkönyvek nyomában
• N. N.: Magvető Könyvkiadó
• N. N.: Gondolat Könyvkiadó
• Veress József: A nagylexikontól a sorozatig Filmes literatúra a Szovjetúnióban
• Bikácsy Gergely: Filmkönyvek városa A francia kínálat
• Zsugán István: Vissza a moziba! Beszélgetés András Ferenccel
VITA
• Csurka István: Nincs mese Vita a forgatókönyvről
• Kardos István: Az irodalom mostohagyerekei Vita a forgatókönyvről
• Müller Péter: Mi lesz a halakkal? Vita a forgatókönyvről
• Bereményi Géza: Ki a legeslegjobb forgatókönyvíró? Vita a forgatókönyvről

• Rubanova Irina: A történelmi film: mítosz és tanulság Beszélgetés Elem Klimovval az Agóniáról
• Harmat Endre: Muzsik a palotában A Raszputyin-rejtély
• Marx József: Az eltökélt rossz A Hold
• Ardai Zoltán: Legyezőjáték A Mama százéves
• Osztovits Levente: A győzelem íze Tűzszekerek
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ozu tanítómester
• N. N.: Ozu filmjei
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Elrontott életek Sanremo
• Székely Gabriella: Álomáruház Lille
• Gulyás Gyula: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Gulyás János: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Zsugán István: A portugál kapcsolat Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: Csapda a zsoldosoknak
• Zsilka László: Mennyei napok
• Deli Bálint Attila: Ördögbarlang
• Zsilka László: Szuperexpressz
• Sebők László: Foci bundában
• Lajta Gábor: Szexis hétvége
• Hollós László: A Kobra napja
• Gáti Péter: Fél ház vőlegény nélkül
• Farkas András: Olimpia Moszkvában
• Greskovits Béla: Kéjutazás Las Palmasba
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Nem félünk a vitáktól?
• Bernáth László: Gombok az asztal lapja alatt, avagy a Rajnai-jelenség
• Avar János: Szvetter, szappan, szike Az amerikai televízióról
KÖNYV
• Csala Károly: Mozi és televízió Alekszandr Trosin könyve
JEGYZET
• Zilahi Judit: Amerikai kritikusok az Ocsar-díjas Mephistóról

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Karib-tenger kalózai 2. – A holtak kincse

Vörös Adél

Pirates of the Caribbean: Dead Man's Chest – amerikai, 2006. Rendezte: Gore Verbinski. Írta: Ted Elliott és Terry Rossio. Kép: Darius Wolsky. Zene: Hans Zimmer. Szereplők: Johnny Depp (Jack Sparrow), Orlando Bloom (Will Turner), Keira Knightley (Elizabeth Swann), Jonathan Price (Weatherby Swann kormányzó), Jack Davenport (Norrington), Bill Nighy (Davy Jones). Gyártó: Walt Disney. Forgalmazó: Forum Hungary. Szinkronizált, 150 perc.

 

Faláda billeg a tengeren. Hirtelen valami lyukat tör a deszkába, kéz bukkan elő, aztán gyanakvó tekintet. Jack Sparrow kapitány visszatér… A frappáns indítás ráhangolja a nézőt, hogy talán megint elvarázsolják. És valóban. Gore Verbinski három évvel ezelőtt életet lehelt a kosztümös kalandfilm holt műfajába, nem is akárhogy. A foghíjas-akcentusos Johnny Depp most újabb kalandra „invitálja” a szerelmespárt, természetesen ismét saját céljai érdekében (a folytatás rejtélye, hogy Depp ismét a meglepetés erejével hat az egyre kifinomultabban elvadult – esetében helytálló a paradoxon – Jack Sparrow kapitány szerepében).

Akárcsak a 2003-as első részben: szinte nincs mesei alapmotívum, ami hiányozna A Karib-tenger kalózaiból, mégsem zsong a fejünk, legfeljebb kapkodhatjuk a fordulatos történet láttán. A folytatás is dicséretre méltó, sőt, vizuális ötletességben, látványosságban felül is múlja előzményét. Mert a néző hálás azért, hogy a technikai apparátus fejlődésével a készítő fantáziájának nem szabhat határt semmi. Eljött az ideje, hogy a hollywoodi mesemondók valóban olyannak láttathatják a mesét, mint amilyennek megálmodták. Egy percre sem kételkedünk: tényleg óriáspolip kebelez be hajókat, tényleg szakadék felett hintázik a fogolykalitka, és valóban guruló óriás malomkeréken zajlik a kardpárbaj. De igazán a szellemes és eredeti ötletekkel – például a vágyott dolog felé mutató iránytűvel – költözik élet a mesébe, a forgatókönyvíró Ted ElliotTerry Rossio-párosnak (a Shrek íróinak) köszönhetően. Ugyanazt csinálják most is, mint a Shrekkel: tudják, mi az érték, meg azt is, mire van szükségünk, fogják hát a klasszikus mesét és a jelenhez adaptálják: könnyedén, játékos humorral.

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/08 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8707