KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/június
• Boros István: Balázs Bélát nem keresik? Magyar filmkönyvek nyomában
• N. N.: Magvető Könyvkiadó
• N. N.: Gondolat Könyvkiadó
• Veress József: A nagylexikontól a sorozatig Filmes literatúra a Szovjetúnióban
• Bikácsy Gergely: Filmkönyvek városa A francia kínálat
• Zsugán István: Vissza a moziba! Beszélgetés András Ferenccel
VITA
• Csurka István: Nincs mese Vita a forgatókönyvről
• Kardos István: Az irodalom mostohagyerekei Vita a forgatókönyvről
• Müller Péter: Mi lesz a halakkal? Vita a forgatókönyvről
• Bereményi Géza: Ki a legeslegjobb forgatókönyvíró? Vita a forgatókönyvről

• Rubanova Irina: A történelmi film: mítosz és tanulság Beszélgetés Elem Klimovval az Agóniáról
• Harmat Endre: Muzsik a palotában A Raszputyin-rejtély
• Marx József: Az eltökélt rossz A Hold
• Ardai Zoltán: Legyezőjáték A Mama százéves
• Osztovits Levente: A győzelem íze Tűzszekerek
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ozu tanítómester
• N. N.: Ozu filmjei
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Elrontott életek Sanremo
• Székely Gabriella: Álomáruház Lille
• Gulyás Gyula: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Gulyás János: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Zsugán István: A portugál kapcsolat Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: Csapda a zsoldosoknak
• Zsilka László: Mennyei napok
• Deli Bálint Attila: Ördögbarlang
• Zsilka László: Szuperexpressz
• Sebők László: Foci bundában
• Lajta Gábor: Szexis hétvége
• Hollós László: A Kobra napja
• Gáti Péter: Fél ház vőlegény nélkül
• Farkas András: Olimpia Moszkvában
• Greskovits Béla: Kéjutazás Las Palmasba
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Nem félünk a vitáktól?
• Bernáth László: Gombok az asztal lapja alatt, avagy a Rajnai-jelenség
• Avar János: Szvetter, szappan, szike Az amerikai televízióról
KÖNYV
• Csala Károly: Mozi és televízió Alekszandr Trosin könyve
JEGYZET
• Zilahi Judit: Amerikai kritikusok az Ocsar-díjas Mephistóról

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Bodrossy Félix (1920–1983)

Pánczél György

 

Egyidősek voltunk, és egyszerre kerültünk a filmszakmába 1938-ban. Laboráns gyakornokként kezdte, majd segédoperatőr lett a Híradó- és Dokumentum-Filmstúdió Könyves Kálmán körúti telepén. Több mint száz játék-, dokumentum-, animációs-, portréfilm rendezője, illetve operatőre volt. Nevéhez fűződik a Győrffy Józseffel kikísérletezett plasztikus eljárás, melyet különleges optikai előtéttel ellátott felvevőgépével készített. Alkotásaikat – Állatkerti séta, Artistavizsga és Téli rege – A Toldi moziban vetítették, s a nézőknek egy erre a célra készített szemüveget adtak. Találmányuk nem vált be, mert a nézőket zavarta a szemüveg használata. Kutatásaikról érdekes könyvet írt A plasztikus film címmel. Kevés olyan rendező volt, akinek fiatalabb kori műveiben ne Bodrossy lett volna az operatőr. Legtöbb filmjét Banovich Tamással készítette: ezek a táncfilmek sok sikert arattak.

Első játékfilmjét 1957-ben forgatta. Játék a szerelemmel címmel, Apáthy Imre rendezésében. E filmben, amelyet 2 évi késéssel mutattak csak be, feltűntek Bodrossy Félixnek olyan gépmozgásai, melyeket addigi filmjeiben még nem láthattunk. 1959-ben a nála hat évvel idősebb Hegyi Barnabás társoperatőreként forgatta a Fapados szerelem című filmet Máriássy Félix rendező irányításával. 1961-ben a Kiss József által rendezett Májusi fagy című filmnek volt operatőre, majd egy évvel később készült el a 20 évre egymástól (Fehér Imre rendezése). Ekkor nyilatkozta: „Nem kívánom bizonygatni, hogy az operatőr munkája fontos szerepet játszik egy film hangulatának megteremtésében, és hogy minőségét csak alátámasztja, ha ezt nem hivalkodóan teszi, hanem művészi alázattal.”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/04 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6774