KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/június
• Boros István: Balázs Bélát nem keresik? Magyar filmkönyvek nyomában
• N. N.: Magvető Könyvkiadó
• N. N.: Gondolat Könyvkiadó
• Veress József: A nagylexikontól a sorozatig Filmes literatúra a Szovjetúnióban
• Bikácsy Gergely: Filmkönyvek városa A francia kínálat
• Zsugán István: Vissza a moziba! Beszélgetés András Ferenccel
VITA
• Csurka István: Nincs mese Vita a forgatókönyvről
• Kardos István: Az irodalom mostohagyerekei Vita a forgatókönyvről
• Müller Péter: Mi lesz a halakkal? Vita a forgatókönyvről
• Bereményi Géza: Ki a legeslegjobb forgatókönyvíró? Vita a forgatókönyvről

• Rubanova Irina: A történelmi film: mítosz és tanulság Beszélgetés Elem Klimovval az Agóniáról
• Harmat Endre: Muzsik a palotában A Raszputyin-rejtély
• Marx József: Az eltökélt rossz A Hold
• Ardai Zoltán: Legyezőjáték A Mama százéves
• Osztovits Levente: A győzelem íze Tűzszekerek
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ozu tanítómester
• N. N.: Ozu filmjei
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Elrontott életek Sanremo
• Székely Gabriella: Álomáruház Lille
• Gulyás Gyula: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Gulyás János: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Zsugán István: A portugál kapcsolat Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: Csapda a zsoldosoknak
• Zsilka László: Mennyei napok
• Deli Bálint Attila: Ördögbarlang
• Zsilka László: Szuperexpressz
• Sebők László: Foci bundában
• Lajta Gábor: Szexis hétvége
• Hollós László: A Kobra napja
• Gáti Péter: Fél ház vőlegény nélkül
• Farkas András: Olimpia Moszkvában
• Greskovits Béla: Kéjutazás Las Palmasba
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Nem félünk a vitáktól?
• Bernáth László: Gombok az asztal lapja alatt, avagy a Rajnai-jelenség
• Avar János: Szvetter, szappan, szike Az amerikai televízióról
KÖNYV
• Csala Károly: Mozi és televízió Alekszandr Trosin könyve
JEGYZET
• Zilahi Judit: Amerikai kritikusok az Ocsar-díjas Mephistóról

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Két filmhét

Koltai Ágnes

 

A Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum mexikói és finn filmhetet rendezett a Filmmúzeumban. Május 8–13-a között a gazdag hagyományokkal rendelkező mexikói filmművészet mutatkozott be. A programban Roberto Gavaldon Macario (1960), Ismael Rodriguez A fontos ember (1961), Serovando Gonzales Fekete szél (1964–65), Carlos Velo Pedro Páramo (1966), Alfonso Aran Calconzin, a revizor (1974), Jesus Salvador Trevino Vérgyökerek (1976) és Felipe Cazals Canoa (1975) című filmje szerepelt. A Calconzin, a revizor nem ismeretlen a magyar mozibarátok előtt; a tíz évvel ezelőtt rendezett mexikói filmhét legsikeresebb bemutatója volt, a többi alkotás hazánkban most látható először.

Filmtörténeti értékű műveket láthattunk: a mexikói „új film” korszakának (1960–1976) néhány kiemelkedő rendezőegyénisége mutatkozott be. Roberto Gavaldon és Ismael Rodriguez a mexikói film „nagy öregje”. Gavaldon fő művének első rendezését, az 1944-es A rögöt tartják, bár Európába A bújócska című filmjével tört be. A spanyol származású, Mexikóba emigrált Carlos Velo Luis Buñuel asszisztense a Nazarin (1959) forgatásánál, Benito Alazraki 1953-as Gyökerek című filmjének forgatókönyvírója, első önálló munkája a modern mexikói film egyik első jelentős alkotása, a Bika volt. A filmhéten szereplő Pedro Páramo Juan Rulfo azonos című, magyarul is megjelent regényének adaptációja. A Macario, A fontos ember és a Pedro Páramo operatőre Gabriel Figueroa, aki Emilio Fernandez rendezővel ( vagy egy tucat filmet forgattak együtt) mar a negyvenes években nemzetközi tekintélyt szerzett a mexikói filmművészetnek.

 

*

 

A május 28-a és június 2-a között rendezett finn filmhéten az elmúlt egy-két év terméséből kaphattunk ízelítőt. A programban Lauri Törhönen Égő angyal (1984), Aki Kaurismäki Bűn és bűnhődés (1983), Olli Soinio Kitörés (1982), Mika Kaurismäki Az értéktelen (1982), Veikko Kerttula A nagy szőke (1983) és Päivi Hartell– Liisa Helminen A király, akinek nem volt szíve című filmje szerepelt.

A Filmmúzeum 1973-ban és 1980-ban is rendezett finn filmhetet. Mindkét alkalommal a finn film középgenerációja, Jorn Dönner, Erik Blomberg, Mikko Niskanen, Risto Jarva mutatkozott be. Idén a fiatal rendezőkkel ismerkedhettünk meg. Lauri Törhönen néhány rövidfilm és televíziós produkciója után rendezőasszisztensként dolgozott (például Warren Beatty Vörösökjében). Az Égő angyal első játékfilmje. Az 1957-es születésű Aki Kaurismäki rendező-forgatókönyvíró-színész, Dosztojevszkij regényét ültette át a mai Finnországba. Mika Kaurismäki (a Bűn és bűnhődés rendezőjének testvére) 1981-ben végzett a müncheni filmfőiskolán. Filmje, Az értéktelen az új német film, különösen Werner Herzog és Wim Wenders hatását tükrözi. A király, akinek nem volt szíve Mika Waltari azonos című regénye nyomán készült, a film forgatókönyvének írói között találjuk Daniel Katz, a magyarul is megjelent Amikor nagyapám átsíelt Finnországba és a Mikko Papiross csodálkozik című regények szerzőjének nevét. (A filmet a MOKÉP megvásárolta, előreláthatólag a jövő évben tűzi műsorra.)


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/07 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6368