KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/június
• Boros István: Balázs Bélát nem keresik? Magyar filmkönyvek nyomában
• N. N.: Magvető Könyvkiadó
• N. N.: Gondolat Könyvkiadó
• Veress József: A nagylexikontól a sorozatig Filmes literatúra a Szovjetúnióban
• Bikácsy Gergely: Filmkönyvek városa A francia kínálat
• Zsugán István: Vissza a moziba! Beszélgetés András Ferenccel
VITA
• Csurka István: Nincs mese Vita a forgatókönyvről
• Kardos István: Az irodalom mostohagyerekei Vita a forgatókönyvről
• Müller Péter: Mi lesz a halakkal? Vita a forgatókönyvről
• Bereményi Géza: Ki a legeslegjobb forgatókönyvíró? Vita a forgatókönyvről

• Rubanova Irina: A történelmi film: mítosz és tanulság Beszélgetés Elem Klimovval az Agóniáról
• Harmat Endre: Muzsik a palotában A Raszputyin-rejtély
• Marx József: Az eltökélt rossz A Hold
• Ardai Zoltán: Legyezőjáték A Mama százéves
• Osztovits Levente: A győzelem íze Tűzszekerek
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ozu tanítómester
• N. N.: Ozu filmjei
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Elrontott életek Sanremo
• Székely Gabriella: Álomáruház Lille
• Gulyás Gyula: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Gulyás János: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Zsugán István: A portugál kapcsolat Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: Csapda a zsoldosoknak
• Zsilka László: Mennyei napok
• Deli Bálint Attila: Ördögbarlang
• Zsilka László: Szuperexpressz
• Sebők László: Foci bundában
• Lajta Gábor: Szexis hétvége
• Hollós László: A Kobra napja
• Gáti Péter: Fél ház vőlegény nélkül
• Farkas András: Olimpia Moszkvában
• Greskovits Béla: Kéjutazás Las Palmasba
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Nem félünk a vitáktól?
• Bernáth László: Gombok az asztal lapja alatt, avagy a Rajnai-jelenség
• Avar János: Szvetter, szappan, szike Az amerikai televízióról
KÖNYV
• Csala Károly: Mozi és televízió Alekszandr Trosin könyve
JEGYZET
• Zilahi Judit: Amerikai kritikusok az Ocsar-díjas Mephistóról

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szamszára

Kis Anna

 

Mit ér egy láma bölcsessége a hétköznapokban? A kérdést csak nagy erőfeszítések árán megközelíthető környezetbe – a Himalájában eldugott, tradicionális életmódot folytató, indiai Ladakhba – ágyazva feszegeti a német–francia koprodukció. Tashi három hosszú évig tanúsít páratlan önfegyelmet: a világtól elzárt remetelakban meditál. Kolostorába visszatérve azonban a mégoly szent életet folytató ifjú lámát is utoléri a kamaszkor. Kíváncsi lesz az élet nyújtotta apró örömök, nem utolsósorban pedig a szebbik nem iránt. Kiugrásához rafinált ideológiát is kovácsol: hogyan is állhatnánk ellen a világi hívságok kísértésének, ha meg sem tapasztaljuk őket? Nyakába veszi hát a világot, és a hároméves meditáció türelmét sutba dobva mindjárt ez első faluban helyre kis családi életet rittyent magának. Ahogyan Tashi csetlik-botlik a mindennapi ismeretlenben, úgy csetlik-botlik a film is a stílusok, a megjelenítési eszközök útvesztőjében. Bár a fenséges tájak és a buddhista parasztság mindennapi életének ábrázolása egységes és 138 percben is megunhatatlan képi keretet kínál a történetnek, azon belül aztán hetet-havat összehordanak a filmkészítők. A szertartásos, kolostori jeleneteket szuperman-akcióparódia követi, majd hősünk úgy röpül ki egy duplaszárnyú faajtón, ahogy utoljára csak vérbeli westernben láttuk, a Káma Szútra-illusztrációval felérő erotikus jelenetek pedig olykor – nem tudni, milyen szándéktól vezérelve, de biztosan nem véletlenül – fejjel lefelé tűnnek fel a vásznon. A szépelgő történetmesélés végére aztán felkerül a feminista szíveknek kedves poén: még egy láma bölcsessége sem vetekedhet az érzékeny női intuícióval, s ha valamire biztosan lehet számítani az életben, hát az a férfiak gyengesége. Tashi hiába járta meg a hadak útját, és készül a kísértések alaposabb feltérképezése után vissza a kolostorába: megrökönyödve áll a felismerés előtt, majd szabályos hisztériás rohammal nyugtázza azt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/02 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1787