KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/június
• Boros István: Balázs Bélát nem keresik? Magyar filmkönyvek nyomában
• N. N.: Magvető Könyvkiadó
• N. N.: Gondolat Könyvkiadó
• Veress József: A nagylexikontól a sorozatig Filmes literatúra a Szovjetúnióban
• Bikácsy Gergely: Filmkönyvek városa A francia kínálat
• Zsugán István: Vissza a moziba! Beszélgetés András Ferenccel
VITA
• Csurka István: Nincs mese Vita a forgatókönyvről
• Kardos István: Az irodalom mostohagyerekei Vita a forgatókönyvről
• Müller Péter: Mi lesz a halakkal? Vita a forgatókönyvről
• Bereményi Géza: Ki a legeslegjobb forgatókönyvíró? Vita a forgatókönyvről

• Rubanova Irina: A történelmi film: mítosz és tanulság Beszélgetés Elem Klimovval az Agóniáról
• Harmat Endre: Muzsik a palotában A Raszputyin-rejtély
• Marx József: Az eltökélt rossz A Hold
• Ardai Zoltán: Legyezőjáték A Mama százéves
• Osztovits Levente: A győzelem íze Tűzszekerek
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ozu tanítómester
• N. N.: Ozu filmjei
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Elrontott életek Sanremo
• Székely Gabriella: Álomáruház Lille
• Gulyás Gyula: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Gulyás János: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Zsugán István: A portugál kapcsolat Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: Csapda a zsoldosoknak
• Zsilka László: Mennyei napok
• Deli Bálint Attila: Ördögbarlang
• Zsilka László: Szuperexpressz
• Sebők László: Foci bundában
• Lajta Gábor: Szexis hétvége
• Hollós László: A Kobra napja
• Gáti Péter: Fél ház vőlegény nélkül
• Farkas András: Olimpia Moszkvában
• Greskovits Béla: Kéjutazás Las Palmasba
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Nem félünk a vitáktól?
• Bernáth László: Gombok az asztal lapja alatt, avagy a Rajnai-jelenség
• Avar János: Szvetter, szappan, szike Az amerikai televízióról
KÖNYV
• Csala Károly: Mozi és televízió Alekszandr Trosin könyve
JEGYZET
• Zilahi Judit: Amerikai kritikusok az Ocsar-díjas Mephistóról

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Victor Crowley

Hegedüs Márk Sebestyén

Victor Crowley – amerikai, 2018. Rendezte és írta: Adam Green. Kép: Jan-Michael Losada. Zene: Jason Akers és Sam Ewing. Szereplők: Parry Shen (Andrew), Laura Ortiz (Rose), Dave Sheridan (Dillon), Krystal Joy Brown (Sabrina), Kane Hodder (Crowley). Gyártó: ArieScope Pictures. Forgalmazó: Wolf Films. Feliratos. 83 perc.

 

Mi sem állhatna távolabb a Démonok között vértelenül is véresen komoly világépítésétől, mint az önfeledt Hatchet-franchise, amelynek rejtélyes módon éppen a negyedik része, a Victor Crowley jutott el elsőként a magyar mozikba. A filmkészítés peremvidékéről támadó Hatchet-filmek az 1990-es évek második felében felfutó posztmodern neo-slasher megkésett vadhajtásai voltak, a sorozat szülőatyja, Adam Green azonban nem a Wes Craven nevével fémjelzett játékos műfaji kommentárok mintájára, sokkal inkább a rajongói tiszteletadás nevében elevenítette fel az 1980-as évek vérben tocsogó hőskorszakát. A 2006-os Hatchet és két folytatása fésületlen humorral operáló pastiche-filmek voltak, melyek egyre komikusabbá fokozott erőszakjelenetekkel és horrorlegendák (Kane Hodder, Robert Englund, Tony Todd) szerepeltetésével állítottak emléket a műfaj kétes értékű klasszikusainak.

Az eredeti trilógia után azonban a negyedik résszel határvonalhoz érkezett a sorozat. Ami már 12 évvel ezelőtt is idejétmúlt volt, az mára, a fontoskodó presztízshorrorok korában végérvényesen azzá vált – így aztán Green a komikus és undorkeltő elemek felerősítése mellett döntött, hangsúlyosabban idézőjelbe téve ezzel a filmet. A mérleg nyelve egyértelműen az ironikus zsánerparódia felé billen: eluralják a narratívát a verbális poénok és a gross out-vígjátékokat idéző mozzanatok, valamint nagyobb szerephez jutnak a Sikoly-filmeket idéző önreflektív gegek is. A cselekményben központi szerepe lesz például egy csapat amatőrfilmesnek, akiknek az az álma, hogy alacsony költségvetésű horrorfilmet készítenek a legendássá vált mészárlásról, persze csak addig, amíg az egyik szereplő nem közli velük, hogy Hollywoodban már öt különböző Victor Crowley-mozit forgatnak egyszerre – szellemes kommentárját adva ezzel az éppen aktuális hollywoodi franchise-őrületnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/10 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13851