KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/június
• Boros István: Balázs Bélát nem keresik? Magyar filmkönyvek nyomában
• N. N.: Magvető Könyvkiadó
• N. N.: Gondolat Könyvkiadó
• Veress József: A nagylexikontól a sorozatig Filmes literatúra a Szovjetúnióban
• Bikácsy Gergely: Filmkönyvek városa A francia kínálat
• Zsugán István: Vissza a moziba! Beszélgetés András Ferenccel
VITA
• Csurka István: Nincs mese Vita a forgatókönyvről
• Kardos István: Az irodalom mostohagyerekei Vita a forgatókönyvről
• Müller Péter: Mi lesz a halakkal? Vita a forgatókönyvről
• Bereményi Géza: Ki a legeslegjobb forgatókönyvíró? Vita a forgatókönyvről

• Rubanova Irina: A történelmi film: mítosz és tanulság Beszélgetés Elem Klimovval az Agóniáról
• Harmat Endre: Muzsik a palotában A Raszputyin-rejtély
• Marx József: Az eltökélt rossz A Hold
• Ardai Zoltán: Legyezőjáték A Mama százéves
• Osztovits Levente: A győzelem íze Tűzszekerek
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ozu tanítómester
• N. N.: Ozu filmjei
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Elrontott életek Sanremo
• Székely Gabriella: Álomáruház Lille
• Gulyás Gyula: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Gulyás János: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Zsugán István: A portugál kapcsolat Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: Csapda a zsoldosoknak
• Zsilka László: Mennyei napok
• Deli Bálint Attila: Ördögbarlang
• Zsilka László: Szuperexpressz
• Sebők László: Foci bundában
• Lajta Gábor: Szexis hétvége
• Hollós László: A Kobra napja
• Gáti Péter: Fél ház vőlegény nélkül
• Farkas András: Olimpia Moszkvában
• Greskovits Béla: Kéjutazás Las Palmasba
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Nem félünk a vitáktól?
• Bernáth László: Gombok az asztal lapja alatt, avagy a Rajnai-jelenség
• Avar János: Szvetter, szappan, szike Az amerikai televízióról
KÖNYV
• Csala Károly: Mozi és televízió Alekszandr Trosin könyve
JEGYZET
• Zilahi Judit: Amerikai kritikusok az Ocsar-díjas Mephistóról

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Felelsz vagy mersz

Roboz Gábor

Truth or Dare – amerikai, 2018. Rendezte: Jeff Wadlow. Írta: Michael Reisz, Jillian Jacobs, Chris Roach és Jeff Wadlow. Kép: Jacques Jouffret. Zene: Matthew Margeson. Szereplők: Tyler Posey (Lucas), Lucy Hale (Olivia), Sophia Taylor Ali (Penelope). Gyártó: Blumhouse Productions. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 100 perc.

 

Üzleti vállalkozásként a Blumhouse Productions vitán felül a 2010-es évek egyik legnagyobb sikersztorija, bemutatóik láttán legfeljebb a maradandó élményeket kereső nézők fanyaloghatnak: a „kis ráfordításból nagy bevételt” modellre alapozó cég éves terméséből általában alig egy-kettőt szokás esztétikailag is izgalmasnak tartani. Harmadik idei horrorjukban egy amerikai fiatalokból álló társaság egyik lánytagja mexikói kiruccanásuk alkalmával összeismerkedik egy megnyerő idegennel, aki ráveszi őket egy kör felelsz-vagy-merszre. Hazatérésük után azonban kiderül, hogy ártatlan szórakozás helyett vérre menő játékba keveredtek: valamilyen természetfeletti erő hatására minden soron következő kénytelen teljesíteni aktuális feladatát, különben.

A Felelsz vagy merszt csakis akkor tudjuk élvezni, ha szinte semmit sem kérünk rajta számon: kezdettől fogva evidens, hogy a film másban nem érdekelt azon túl, hogy lehetőleg kreatív/sokkoló/drámai módon váljon meg legfeljebb két jellemvonással bíró karaktereitől. Ugyan a logikájában a Végső állomás-franchise-t idéző filmet krimiszál is erősíti – a rohamosan fogyatkozó szereplők igyekeznek felkutatni kálváriájuk eredetét –, nehéz elképzelni, hogy bárki is revelatív élményt remélhet a megoldástól. Meglátni egy világszerte ismert játékban a horrorpotenciált nyilván briliáns produceri húzás volt (lásd Ouija), egyúttal a munka lényegi része is, ezután csak egy alibifilmet kellett összeeszkábálni: a produkció alig két hónap alatt meghúszszorozta minimális költségvetését, high-conceptjén túl kizárólag erre lehet majd emlékezni belőle.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13740