KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/június
• Boros István: Balázs Bélát nem keresik? Magyar filmkönyvek nyomában
• N. N.: Magvető Könyvkiadó
• N. N.: Gondolat Könyvkiadó
• Veress József: A nagylexikontól a sorozatig Filmes literatúra a Szovjetúnióban
• Bikácsy Gergely: Filmkönyvek városa A francia kínálat
• Zsugán István: Vissza a moziba! Beszélgetés András Ferenccel
VITA
• Csurka István: Nincs mese Vita a forgatókönyvről
• Kardos István: Az irodalom mostohagyerekei Vita a forgatókönyvről
• Müller Péter: Mi lesz a halakkal? Vita a forgatókönyvről
• Bereményi Géza: Ki a legeslegjobb forgatókönyvíró? Vita a forgatókönyvről

• Rubanova Irina: A történelmi film: mítosz és tanulság Beszélgetés Elem Klimovval az Agóniáról
• Harmat Endre: Muzsik a palotában A Raszputyin-rejtély
• Marx József: Az eltökélt rossz A Hold
• Ardai Zoltán: Legyezőjáték A Mama százéves
• Osztovits Levente: A győzelem íze Tűzszekerek
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ozu tanítómester
• N. N.: Ozu filmjei
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Elrontott életek Sanremo
• Székely Gabriella: Álomáruház Lille
• Gulyás Gyula: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Gulyás János: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Zsugán István: A portugál kapcsolat Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: Csapda a zsoldosoknak
• Zsilka László: Mennyei napok
• Deli Bálint Attila: Ördögbarlang
• Zsilka László: Szuperexpressz
• Sebők László: Foci bundában
• Lajta Gábor: Szexis hétvége
• Hollós László: A Kobra napja
• Gáti Péter: Fél ház vőlegény nélkül
• Farkas András: Olimpia Moszkvában
• Greskovits Béla: Kéjutazás Las Palmasba
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Nem félünk a vitáktól?
• Bernáth László: Gombok az asztal lapja alatt, avagy a Rajnai-jelenség
• Avar János: Szvetter, szappan, szike Az amerikai televízióról
KÖNYV
• Csala Károly: Mozi és televízió Alekszandr Trosin könyve
JEGYZET
• Zilahi Judit: Amerikai kritikusok az Ocsar-díjas Mephistóról

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Veszett vidék

Zalán Márk

Sweet Country – ausztrál, 2017. Rendezte: Warwick Thornton. Írta: Steven McGregor és David Tranter. Kép: Warwick Thornton. Szereplők: Hamilton Morris (Kelly), Sam Neill (Smith), Ewen Leslie (Harry), Bryan Brown (Fletcher) Gyártó: Bunya Productions / Sweet Country Films Forgalmazó: ADS Service Kft. Feliratos. 113 perc.

Az ausztrál filmművészet közel fél évszázados fellendülése óta lankadatlanul számol be a több évezredes múltra visszatekintő őslakos és a hozzá képest jelentősen fiatalabb, modern civilizáció nem ritkán vérre menő konfliktusairól, az egymás mellett élés lehetetlenségéről. Jelzésértékű, hogy a legutóbbi témába vágó ausztrál alkotás eredeti címe (Charlie’s Country, 2013) ugyanúgy kiemeli a hazát, a tájat, mint Warwick Thornton aktuális munkája. A filmjeiben nemcsak rendezőként, hanem operatőrként is közreműködő direktor friss alkotásának egyik kardinális sajátossága a sziklás, kiszikkadt, végtelen ausztrál táj, az outback kihangsúlyozása, mely emberöltőkön át a különféle aborigin törzsek érintetlen hazájának számított.

Noha Thornton valós eseményeken alapuló filmje – melyben a középkorú őslakos Sam Kelly önvédelemből lelövi agresszív, alkoholista telepes munkaadóját – nem gondolja újra a két kultúra összeférhetetlenségének narratíváját, mégis több téren kitűnik elődeihez képest. A rendező az iszákos farmer személyében egyrészt teret enged az első világháborúból hazatért veteránok traumái ábrázolásának, másrészt éles valláskritikát is megfogalmaz azzal, hogy a rabszolgaként tartott, megalázott, keresztényre átnevelt Sam sokkal inkább betartja a ráerőltetett vallás tanait, és nem utolsó sorban a törvényeket, mint a fehér megszállók. A rendező ráadásul leleményes iróniával forgatja ki Ned Kelly történetét úgy, hogy a számkivetett, rendfenntartók elől menekülni kényszerülő bennszülött hősét a legendás ausztrál banditáéval azonos vezetéknévvel ruházza fel. Thornton elbeszélése nem hagy kétséget afelől, hogy a két kultúra harmonikus együttélése csupán illúzió. Magabiztos rendezése, erős atmoszférateremtő képessége, a hosszú csendek és a lassú, ráérős ritmus magasan kiemelik a filmet a többi, hasonló tematikájú alkotás közül.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/05 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13666