KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/június
• Boros István: Balázs Bélát nem keresik? Magyar filmkönyvek nyomában
• N. N.: Magvető Könyvkiadó
• N. N.: Gondolat Könyvkiadó
• Veress József: A nagylexikontól a sorozatig Filmes literatúra a Szovjetúnióban
• Bikácsy Gergely: Filmkönyvek városa A francia kínálat
• Zsugán István: Vissza a moziba! Beszélgetés András Ferenccel
VITA
• Csurka István: Nincs mese Vita a forgatókönyvről
• Kardos István: Az irodalom mostohagyerekei Vita a forgatókönyvről
• Müller Péter: Mi lesz a halakkal? Vita a forgatókönyvről
• Bereményi Géza: Ki a legeslegjobb forgatókönyvíró? Vita a forgatókönyvről

• Rubanova Irina: A történelmi film: mítosz és tanulság Beszélgetés Elem Klimovval az Agóniáról
• Harmat Endre: Muzsik a palotában A Raszputyin-rejtély
• Marx József: Az eltökélt rossz A Hold
• Ardai Zoltán: Legyezőjáték A Mama százéves
• Osztovits Levente: A győzelem íze Tűzszekerek
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ozu tanítómester
• N. N.: Ozu filmjei
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Elrontott életek Sanremo
• Székely Gabriella: Álomáruház Lille
• Gulyás Gyula: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Gulyás János: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Zsugán István: A portugál kapcsolat Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: Csapda a zsoldosoknak
• Zsilka László: Mennyei napok
• Deli Bálint Attila: Ördögbarlang
• Zsilka László: Szuperexpressz
• Sebők László: Foci bundában
• Lajta Gábor: Szexis hétvége
• Hollós László: A Kobra napja
• Gáti Péter: Fél ház vőlegény nélkül
• Farkas András: Olimpia Moszkvában
• Greskovits Béla: Kéjutazás Las Palmasba
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Nem félünk a vitáktól?
• Bernáth László: Gombok az asztal lapja alatt, avagy a Rajnai-jelenség
• Avar János: Szvetter, szappan, szike Az amerikai televízióról
KÖNYV
• Csala Károly: Mozi és televízió Alekszandr Trosin könyve
JEGYZET
• Zilahi Judit: Amerikai kritikusok az Ocsar-díjas Mephistóról

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Gyilkos ösztön

Benke Attila

Solace – amerikai, 2015. Rendezte: Afonso Payart. Szereplők: Anthony Hopkins, Jeffrey Dean Morgan, Abbie Cornish. Forgalmazó: ADS Service. 97 perc.

 

A bárányok hallgatnak és a Twin Peaks óta a kortárs filmek (Hetedik, a Fűrész első része) és tévésorozatok (True Detective, The Killing) különösen kedvelt műfaja az a fajta pszichothriller, melyben a pszichopata sorozatgyilkos kérdőre vonja a nyomozó-protagonistát: felzaklató, kellemetlen kérdéseket intéz a mentálisan instabil főszereplőhöz annak moralitásával és identitásával kapcsolatban. A Hetedikben a hét főbűnt szem előtt tartva gyilkoló, hűvös, őrült Luciferként kísérti meg a pökhendi rendőrt, míg a Dennis Villeneuve-féle Fogságban elmossa az erkölcsi határvonalat a gyerekgyilkos és a nyomába eredő, kétségbeesett, ártatlanokat kínzó családapa között. Afonso Payart Gyilkos ösztönében is ugyanez történik, a film gyakorlatilag semmivel nem frissíti fel a pszichothrillerek alműfaját.

A True Detective és A mentalista modorában készült Gyilkos ösztön ugyanis A bárányok hallgatnak vagy a Hetedik metódusát követi. Afonso Payart művét így inkább a szereposztás, mintsem a meghökkentő fordulatokkal amúgy fukarkodó cselekmény emeli ki a pszichothrillerek tömegéből. Ugyanis ezúttal a doktor Hannibal Lecter karakterével összenőtt, idős kora ellenére is remek formában levő Anthony Hopkins a jó oldalon áll, s olyan különleges képességű látnokot játszik, mint amilyen a 2013-as Hannibal-sorozatban Will Graham volt. S érdekes módon a halálos betegeket elmondása szerint kegyelemből gyilkoló fő ellenfelét az általában jófiúkat megformáló Colin Farrell próbálja meg vászonra vinni több-kevesebb sikerrel. Emellett pedig szerencsére ütős filmzene, és a látomások izgalmas mentális képei dobják fel az eutanáziáról didaktikusan elmélkedő Gyilkos ösztönt.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/04 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12694