KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/június
• Boros István: Balázs Bélát nem keresik? Magyar filmkönyvek nyomában
• N. N.: Magvető Könyvkiadó
• N. N.: Gondolat Könyvkiadó
• Veress József: A nagylexikontól a sorozatig Filmes literatúra a Szovjetúnióban
• Bikácsy Gergely: Filmkönyvek városa A francia kínálat
• Zsugán István: Vissza a moziba! Beszélgetés András Ferenccel
VITA
• Csurka István: Nincs mese Vita a forgatókönyvről
• Kardos István: Az irodalom mostohagyerekei Vita a forgatókönyvről
• Müller Péter: Mi lesz a halakkal? Vita a forgatókönyvről
• Bereményi Géza: Ki a legeslegjobb forgatókönyvíró? Vita a forgatókönyvről

• Rubanova Irina: A történelmi film: mítosz és tanulság Beszélgetés Elem Klimovval az Agóniáról
• Harmat Endre: Muzsik a palotában A Raszputyin-rejtély
• Marx József: Az eltökélt rossz A Hold
• Ardai Zoltán: Legyezőjáték A Mama százéves
• Osztovits Levente: A győzelem íze Tűzszekerek
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ozu tanítómester
• N. N.: Ozu filmjei
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Elrontott életek Sanremo
• Székely Gabriella: Álomáruház Lille
• Gulyás Gyula: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Gulyás János: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Zsugán István: A portugál kapcsolat Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: Csapda a zsoldosoknak
• Zsilka László: Mennyei napok
• Deli Bálint Attila: Ördögbarlang
• Zsilka László: Szuperexpressz
• Sebők László: Foci bundában
• Lajta Gábor: Szexis hétvége
• Hollós László: A Kobra napja
• Gáti Péter: Fél ház vőlegény nélkül
• Farkas András: Olimpia Moszkvában
• Greskovits Béla: Kéjutazás Las Palmasba
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Nem félünk a vitáktól?
• Bernáth László: Gombok az asztal lapja alatt, avagy a Rajnai-jelenség
• Avar János: Szvetter, szappan, szike Az amerikai televízióról
KÖNYV
• Csala Károly: Mozi és televízió Alekszandr Trosin könyve
JEGYZET
• Zilahi Judit: Amerikai kritikusok az Ocsar-díjas Mephistóról

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Fehér árnyék

Barkóczi Janka

White Shadow – tanzán-olasz, 2014. Rendezte és írta: Noaz Deshe. Kép: Armin Dierof. Zene: James Masson. Szereplők: Hamisi Bazili (Alias), Salum Abdullah (Salum), Riziki Ally (Anya), James Gayo (Kosmos). Gyártó: Shadoworks. Forgalmazó: Mozinet Kft. Feliratos. 117 perc.

Annak aki elcsípte valaha Salif Keita, a mali beat császárának fellépését valamelyik fesztivál jó érzékkel megszerkesztett világzenei programjában, lehet némi fogalma arról, hogyan jön létre a bódító afrikai varázslat a fekete kontinens albínó előadójának tolmácsolásában. Keita jószerencséje és tehetsége révén egykor sikeresen kijátszotta a sorsot, és a megbélyegzettségből kitörve utat talált magának a globális hírnév felé, de példája sajnos egyedi maradt. Több százezer sorstársa hosszú ideje kénytelen a félelem és kiszolgáltatottság légkörében élni szülőhelyén. A törzsi mágiához kötődő hagyományok és a szívós babonák világában az albinizmus misztikája keményvalutára váltható, a tejfehér bőrű emberek testrészei ugyanis (főként ha még élő tulajdonostól származnak) bűbájos szertartások, amulettek és gyógyító főzetek kulcsfontosságú kellékei. Azon a vidéken, ahol több ezer dollárt ér egy levágott kéz, ilyen genetikai rendellenességgel születni nem éppen életbiztosítás, ami jó alapot biztosít egy nyomasztó spirituális thriller számára.

A Berlinben élő izraeli származású rendező, Noaz Deshe, eredetileg tanítani indult Tanzániába, amikor szembesült a fentebb vázolt problémával. Töredezett, riasztó, dokumentarista stílusjegyeket hordozó mozija éles segélykiáltás, amely erre a felfoghatatlanul brutális gyakorlatra hívja fel a figyelmet. Hőse egy vidéki albínó kisfiú, aki szemtanúja lesz saját édesapja meggyilkolásának, majd a nagyvárosba menekül bácsikája védőszárnyai alá. A hajsza azonban ott is folytatódik, melyet csak a gyerek hagymázas rettegésén, látomásos értetlenségén keresztül követhetünk. A Fehér árnyék éppen ezért meglehetősen nehéz film, az első perctől az utolsóig komoly figyelmet követel, és alaposan megdolgoztatja a nézőt. Mégis megéri a fáradtságot, mert végül minden összeáll, és az is kiderül, hogy a kortárs mágikus realizmus egyik unikális darabjához volt szerencsénk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/02 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12188