KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/június
• Boros István: Balázs Bélát nem keresik? Magyar filmkönyvek nyomában
• N. N.: Magvető Könyvkiadó
• N. N.: Gondolat Könyvkiadó
• Veress József: A nagylexikontól a sorozatig Filmes literatúra a Szovjetúnióban
• Bikácsy Gergely: Filmkönyvek városa A francia kínálat
• Zsugán István: Vissza a moziba! Beszélgetés András Ferenccel
VITA
• Csurka István: Nincs mese Vita a forgatókönyvről
• Kardos István: Az irodalom mostohagyerekei Vita a forgatókönyvről
• Müller Péter: Mi lesz a halakkal? Vita a forgatókönyvről
• Bereményi Géza: Ki a legeslegjobb forgatókönyvíró? Vita a forgatókönyvről

• Rubanova Irina: A történelmi film: mítosz és tanulság Beszélgetés Elem Klimovval az Agóniáról
• Harmat Endre: Muzsik a palotában A Raszputyin-rejtély
• Marx József: Az eltökélt rossz A Hold
• Ardai Zoltán: Legyezőjáték A Mama százéves
• Osztovits Levente: A győzelem íze Tűzszekerek
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ozu tanítómester
• N. N.: Ozu filmjei
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Elrontott életek Sanremo
• Székely Gabriella: Álomáruház Lille
• Gulyás Gyula: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Gulyás János: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Zsugán István: A portugál kapcsolat Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: Csapda a zsoldosoknak
• Zsilka László: Mennyei napok
• Deli Bálint Attila: Ördögbarlang
• Zsilka László: Szuperexpressz
• Sebők László: Foci bundában
• Lajta Gábor: Szexis hétvége
• Hollós László: A Kobra napja
• Gáti Péter: Fél ház vőlegény nélkül
• Farkas András: Olimpia Moszkvában
• Greskovits Béla: Kéjutazás Las Palmasba
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Nem félünk a vitáktól?
• Bernáth László: Gombok az asztal lapja alatt, avagy a Rajnai-jelenség
• Avar János: Szvetter, szappan, szike Az amerikai televízióról
KÖNYV
• Csala Károly: Mozi és televízió Alekszandr Trosin könyve
JEGYZET
• Zilahi Judit: Amerikai kritikusok az Ocsar-díjas Mephistóról

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Belle és Sébastien

Parádi Orsolya

Belle et Sébastien – francia, 2013. Rendezte: Nicholas Vanier. Írta: Cécile Aubrey regényéből Fabien Suarez és Juliette Sales. Kép: Eric Guichard. Szereplők: Felix Bossuet (Sébastian), Tchéky Karyo (Césra), Margaux Chatelier (Angélina), Dimitri Storoge (Guillaume). Gyártó: Radar Films / Epithète Films. Forgalmazó: MTVA. Szinkronizált. 95 perc.

A magányos hegyi kutya és az árva kisfiú barátságáról szóló regényével világhírűvé vált francia írónőről, Cécile Aubry-ról kevesen tudják, hogy huszonéves színésznőként olyan filmekben szerepelt, mint Clouzot Arany Oroszlán-díjas Manonja, vagy azt, hogy együtt játszott Orson Wellesszel és Tyrone Powerrel is (The Black Rose). Az éppen szárba szökkenő hollywoodi karriert a marrakesi pasa fiával kötött titkos házassága törte derékba, ám kreatív energiáit szerencsére átcsatornázta gyerekkönyvek és forgatókönyvek írásába. Filmvászonra kívánkozó életének 2010-ben tüdőrák vetett véget. Főművéből a hatvanas években tévésorozat készült saját rendezésében, majd a nyolcvanas években a japánok rukkoltak elő a maguk anime-adaptációjával.

A hazai moziváltozat elkészítésére Nicolas Vanier vállalkozott, akit Az utolsó prémvadász és a Farkasbarátság című sikerfilmjei predesztináltak erre a munkára. Hó, vadállatok, hegyek és egy klasszikus történet – a dramatizált természetfilm sikere borítékolható, még úgy is, hogy az eredeti forgatókönyvet alaposan átírták. A főszál – Sébastien, az árva cigányfiúcska és Belle, a hegyen felbukkanó, rossz hírű kutya barátsága – mellett hangsúlyt kapott a történelmi kontextus a náci megszállókkal. A kis francia hegyi közösséget viszont alig néhány karakterre csupaszították, így a pletykás vagy gonoszkodó falusi archetípusok szelíd, összetartó ellenállókká vedlettek át. Egyedül a kisfiút örökbe fogadó „nagyapa”, a piás César karaktere hordoz magában ellentmondásos vonásokat. Tchéky Karyo jutalomjátéka drámai magasságba emeli az egyébként valódi családi élményként élvezhető filmet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/01 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11632