KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/június
• Boros István: Balázs Bélát nem keresik? Magyar filmkönyvek nyomában
• N. N.: Magvető Könyvkiadó
• N. N.: Gondolat Könyvkiadó
• Veress József: A nagylexikontól a sorozatig Filmes literatúra a Szovjetúnióban
• Bikácsy Gergely: Filmkönyvek városa A francia kínálat
• Zsugán István: Vissza a moziba! Beszélgetés András Ferenccel
VITA
• Csurka István: Nincs mese Vita a forgatókönyvről
• Kardos István: Az irodalom mostohagyerekei Vita a forgatókönyvről
• Müller Péter: Mi lesz a halakkal? Vita a forgatókönyvről
• Bereményi Géza: Ki a legeslegjobb forgatókönyvíró? Vita a forgatókönyvről

• Rubanova Irina: A történelmi film: mítosz és tanulság Beszélgetés Elem Klimovval az Agóniáról
• Harmat Endre: Muzsik a palotában A Raszputyin-rejtély
• Marx József: Az eltökélt rossz A Hold
• Ardai Zoltán: Legyezőjáték A Mama százéves
• Osztovits Levente: A győzelem íze Tűzszekerek
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kézdi-Kovács Zsolt: Ozu tanítómester
• N. N.: Ozu filmjei
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Elrontott életek Sanremo
• Székely Gabriella: Álomáruház Lille
• Gulyás Gyula: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Gulyás János: Super 8-as demokrácia Solothurn
• Zsugán István: A portugál kapcsolat Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: Csapda a zsoldosoknak
• Zsilka László: Mennyei napok
• Deli Bálint Attila: Ördögbarlang
• Zsilka László: Szuperexpressz
• Sebők László: Foci bundában
• Lajta Gábor: Szexis hétvége
• Hollós László: A Kobra napja
• Gáti Péter: Fél ház vőlegény nélkül
• Farkas András: Olimpia Moszkvában
• Greskovits Béla: Kéjutazás Las Palmasba
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Nem félünk a vitáktól?
• Bernáth László: Gombok az asztal lapja alatt, avagy a Rajnai-jelenség
• Avar János: Szvetter, szappan, szike Az amerikai televízióról
KÖNYV
• Csala Károly: Mozi és televízió Alekszandr Trosin könyve
JEGYZET
• Zilahi Judit: Amerikai kritikusok az Ocsar-díjas Mephistóról

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Nem írnek való vidék

Tosoki Gyula

Kill The Irishman/Bulletproof Gangster – amerikai, 2011. Rendezte: Jonathan Hensleigh. Szereplők: Ray Stevenson, Vincent D’Onofrio, Val Kilmer. Forgalmazó: Budapest Film. 104 perc.

A Coeneket plagizáló, idétlen magyar cím pompás gengszterfilmet takar. A középpontban a dokkmunkásként induló, majd szakszervezeti nagymenőből a hetvenes évek clevelandi alvilágának vezérévé züllő–emelkedő Danny Greene áll, aki nem csak számos életet követelő tevékenységével, hanem ellentmondásos emberbaráti akcióival hívta fel magára a figyelmet, és akinek a halála bedöntötte a korszak maffiaklánjait (legalábbis a keleti parton alaposan átrendezte az erőviszonyokat). Az eddig inkább forgatókönyvíróként dolgozó (Az angyal; Jumanji; Armageddon; Die Hard 3.), és direktorként csupán a Megtorló című képregény-adaptációval jelentkező Jonathan Hensleigh filmjét számos kritikus illette azzal a váddal, hogy sok elemében emlékeztet Scorsese hasonló tárgyú eposzaira vagy a Maffiózók című sorozatra – az epizodikus építkezéstől kezdve a konfliktusok jellegén keresztül a felvonultatott figurák rajzáig –, ámde a pontos ritmus, az ihletett miliőfestés, és persze a főhőst adó Ray Stevenson játéka kárpótol a kevésbé eredeti ötletekért. Hensleigh nem akar sokat, mindössze elővezetni egy feszes karriertörténetet, mégpedig úgy, hogy a kortárs maffiamozik mellett a műfaj klasszikusaira is épít (a zárlatban a gyerekek felléptetésével a Mocskos arcú angyalokat, míg a gengszter elsiratásával A viharos húszas éveket idézi meg távolról). Filmje közel sem tökéletes ugyan (a főhős és a clevelandi rendőrség nyomozójának kapcsolata érthetetlen okból kifejtetlen marad; a nevezett nyomozó kezdetben hangsúlyos belső narrációja idővel jelentőségét veszti stb.), a Kill The Irishman azonban így is kötelező darab.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/12 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10896