KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Veronika kettős élete

Vincze Teréz

La Double vie de Véronique – francia–lengyel–norvég, 1991. Rendezte: Krzysztof Kie¶lowski. Szereplők: Irène Jacob, Halina Gryglaszewska, Kalina Jedrusik. Forgalmazó: Corner Film. 98 perc.

 

Az 1991-es Veronika kettős élete a rendszerváltás filmje Krzysztof Kie¶lowski életművében. Egy Lengyelországban élő és alkotó, témáiban és filmnyelvi kötődéseit tekintve is jellegzetesen kelet-közép-európai művész reakciója a nyolcvanas–kilencvenes évek fordulójának történeti átalakulására. Persze nem direktben politizál ebben a filmben, de emlékeim szerint a film mozibemutatásának idején a kelet-európai politikai változásokhoz való közelsége okán a keleti Veronika és a nyugati Véronique sorsának szimmetriája-aszimmetriája igen erősen hatott mint politikai motívum. Ugyanakkor a film tagadhatatlan erénye éppen az, hogy ez a réteg korántsem nélkülözhetetlen a film élvezetéhez – időtálló a történeti körülményektől függetlenül ma is. A film ereje ugyanis nem elsősorban politikumából, hanem a Kie¶lowski stílusát olyannyira jellemző „érzékenységből” adódik. (Véleményem szerint ez a lenyűgöző, de a giccses érzelmesség csapdáit itt és korábbi filmjeiben is kikerülő érzékenység fordult át később sokszor giccsbe a Veronikát követő, Franciaországban készült Három szín-trilógia filmjeiben.)

Kie¶lowski jellegzetesen kelet-európai „csodálatos Amelie-je” ez a film, enigmával és rejtvényfejtéssel, álomszerű epizódokkal és a szavakat felváltó beszédes gesztusokkal. A cím által ígért kettősség a nézőt óhatatlanul a szimmetriák, a kapcsolatok, a dupla főszereplő rejtélyének felfejtésére sarkallják. A film csalafintaságának lényege azonban, hogy ahány kulcsot ad a megfejtéshez, ugyanannyi kibogozhatatlan, sehová sem vezető szálat is hagy kikandikálni a történet szövedékéből. Ez a feloldhatatlanság teszi igazán nyugtalanítóvá, fájdalmasan melankolikussá a filmet, hogy enigmatikus képeivel hosszan kísértse nézőjét.

Extrák: A filmhez kapcsolódó 50 perces Kie¶lowski-interjú és egy 2005-ös interjú Irène Jacobbal. Egy 30 perces film Kie¶lowski pályájának a Veronika kettős életét megelőző szakaszáról, valamint Kazimierz Karabasznak, Kie¶lowski mesterének A zenészek című rövidfilmje.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/08 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9575