KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Gyilkosság online

Schreiber András

Untraceable - amerikai, 2008. Rendezte: Gregory Hoblit. Írta: Robert Fyvolent és Mark Brinker. Kép: Anastas N. Michos. Zene: Christopher Young. Szereplők: Diane Lane (Jennifer), Billy Burke (Eric), Colin Hanks (Griffin), Joseph Cross (Reilly), Mary Beth Hurt (Stella). Gyártó: Cohen / Pearl / Lakeshore. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 100 perc.

 

Mióta a filmgyártás rácsatlakozott a világhálóra, elárasztanak minket a változó színvonalú web-krimik. A kilencvenes évek derekán főként az okos és számító hacker került középpontba (kezdve A hálózat csapdájában című dolgozattal), majd a Y2K jó előre beharangozott, információs-világvégehangulatának elmúltával, a rohamléptű internet-penetrációval egyidőben az adatvadászok mellé felsorakoztak a médiumot őrült tervük szolgálatába állító gyilkos elmék: szervergazdag időnkben a snuff-video (azaz a valós halált megörökítő mozgókép) az interneten talált otthonra. A tisztes polgár pedig a napi sorozatokból (a CSI-tól a Gyilkos elmékig), vagy a Félelem.com-hoz hasonló opusokból okulhat: a törvény őrei kíméletlenül lecsapnak a torzult lelkű mániákusokra.

Gregory Hobblit (Legbelső félelem, Törés) jelen dolgozata is efféle nevelő szándékú, leginkább széria-dramaturgiára alapozó krimi, annyival megfejelve a szokvány-csavarokat, hogy míg a fent idézett darabok elkövetői rendre pénzért teszik közszemlére a borzalmakat, a Gyilkosság online szadistája ingyen mutatja meg, mire képes a hangyasav vagy a magas hőfokon perzselő lámpafény. A moszkvai és maláj szerverek útvesztőjében kikutathatatlan gyilkost (Untraceable – ahogy az eredeti cím is jelzi) nem is lehet egy egyszerű álkéjenc hitelkártyájának segítségével nyakon csípni, ahogy azt a film felvezetőjében az internetes bűnözésre specializálódott FBI-ügynöknő (Diane Lane) demonstrálja. Mi több, a szabadon hozzáférhető tartalom gigászi tömegeket vonz – a film utolsó harmadára spórolt snell nyomozati szakaszban végül sikerrel kézrekerített gyilkos kiiktatása után hősnőnk e tömegnek, sőt minden törvénytelen net-tevékenységet folytatónak üzen, amikor a halálos párbajt rögzítő webkamerába tartja FBI-igazolványát. Hacker és gyilkos így kerül egymás mellé az illegális letöltések sújtotta Hollywoodban.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/06 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9393