KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Golyózápor

Vízer Balázs

Shoot’ em Up – amerikai, 2007. Rendezte és írta: Michael Davis. Kép: Peter Pau. Zene: Paul Haslinger. Szereplők: Clive Owen (Smith), Monica Bellucci (Donna), Paul Giamatti (Hertz), Stephen McHattie (Hammerson). Gyártó: New Line Cinema / Angry Films. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 86 perc. 

 

Ahogy Clive Owen az első képben eltökélt ábrázattal ráharap a répára, onnan már tudni lehet, hogy amit látni fogunk nagyon cool lesz, de az égvilágon nem lesz semmi értelme. És tényleg!

A Golyózápor, ahogy azt Michael Davis rendező az elején a már emlegetett répával a tudtunkra is adja, egy Tapsi Hapsi-átirat, az első öt perc pedig kétséget sem hagy afelől, hogy mindezt John Woo stílusában kapjuk kézhez. Aki nem hiszi, nézze meg a Fegyverek istene (1992) vérzivataros és golyózáporos babamentő jelenetét! Szóval majdnem névtelen hősünk, Mr. Smith orra előtt akarnak bizonyos rosszarcúak egy terhes nőt eltenni láb alól, ám ingerlékeny hősünk közbelép, és gyors vérfürdőt rendez – részben a kismama megmentése végett, de inkább azért, mert rühelli a gonoszok képét és frizuráját. Az eredmény vagy harminc hulla és egy árva csecsemő – és amikor Smith magától értetődő módon a köldökzsinórt is egy lövéssel választja le, akkor már sejthetjük, hogy az erőszak jócskán túltesz majd a megszokott adagon, mind mennyiségben, mind kiszerelésben. És ha már Tapsi Hapsi, akkor a nagyfejű nyúltalanító, Elmer Fudd figuráját Paul Giamatti kapta, aki fenyegető külső híján sokat kombinál és még többet locsog, ami úgy 30 percig szórakoztató, aztán kicsit irritáló, csakúgy, mint a hősünk segítségére siető szoptatós olasz kurvát alakító Monica Bellucci szájába adott, rosszul megírt, falsul hangzó mondatok. De mindez annyira túlhajtott és szemtelen, hogy nehéz haragudni a néhol logikátlan sztoriért, a valószínűtlen akrobatikáért és a leszakított testrészekért.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/01 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9222