KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A macska rejtélyes halála

Schéry András

Macskájuk a moziban többnyire magányos öregasszonyoknak van. Lehet még színésznőknek (minimum angóra-macska) gyerekeknek, blazírt magándetektíveknek, hóbortos művészeknek, meg ősi titkokat őrző modern boszorkányoknak (hozzánk el nem jutó horrorfilmekben;. De a kicsinyes acsarkodásban egymást a vászonról is lejátszó Mariangela Melato–Ugo Tognazzi testvérpár mellett egy macskának nem lehet helye. Így hát a joviálisán falánk, római nemtörődömséggel bóklászó, közönséges háztartási macskának meg kell halnia. Már csak azért is, hogy elkezdődhessék a fergeteges komédia, amelyben a testvérpár a gálád macskagyilkos felkutatásának ürügyével szabadulni próbál a közös tulajdonukban levő ház – kellőképpen bizarr – lakóitól, hogy a roskatag ingatlant jó pénzen eladhassa.

Minden percben történik valami, mindenki jópofákat mond, a színészek láthatólag élvezik a komédiázást. Comencini ezúttal szerencsére eltekint az „igényesebb” filmjeit tönkretevő moralizálgatástól, – a néző pedig önfeledten szórakozik, már ha a feliratok gyorsolvasása mellett marad rá ideje: a forgalmazó ugyanis ezzel a „giccsadóval” sújtja e par excellence szinkronfilm közönséget.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/03 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7529