KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Birodalom visszavág

Harmat György

 

Örömünkre újra itt vannak: Luke Skywalker, Han Solo, Leia hercegnő és a többiek. A kilenc részre (három trilógiára) tervezett kozmikus saga ötödik epizódját láthatjuk most – mint utólag kiderült, az eredeti Csillagok háborúja volt a negyedik.

A két elkészült film alapján úgy tetszik, George Lucas terve sok rokonságot mutat Tolkien a 40-es években íródott regénytrilógiájával, A Gyűrűk Urával, amely ma népszerűbb, mint valaha: éppen A Birodalom visszavággal egyidőben készült el rajzfilmváltozata Ralph Bakshi rendezésében (s nemrég megjelent magyarul is). Mindkét műnek átlagos képességű ifjú a főhőse, akiknek idős mester adja át a stafétabotot. Közös motívum: Jó és Rossz ugyanannak az Erőnek két oldala. Közös a sosemvolt teremtményekkel benépesített sosemvolt mitológia megalkotásának igénye.

Ez utóbbin többen munkálkodnak új Hollywood rendezői közül, így Steven Spielberg is, akinek Harmadik típusú találkozások című filmje szintén tündérmese, akárcsak A Gyűrűk Ura vagy a Csillagok háborúja. Georges Lucas történetéből, Lucas közreműködésével Spielberg rendezte az 198l-es év nagy sikerét, Az eltűnt frigyláda elrablóit. (Spielberg egyébként éppúgy másnak adta át a Cápa 2 megrendezését, mint ahogy Lucas a „csillagháborúkat” Irvin Kershnernek.)

Minden folytatás örök hátránya: igyekszik megtartani a már elért siker elemeit, így nem adhatja a meglepetésnek ugyanazt az örömét, mint az első darab. Kershner (Lucas és mások írói közreműködésével) ügyes módszert alkalmaz ellensúlyozásul: a kiszámítottan naiv báj mellett (amely a Csillagok háborúja egyik legjellemzőbb vonása volt) bonyolultabb, ellentmondásosabb jellemeket és helyzeteket fest. Ábrázolásmódja egy fokkal „felnőttebb”, anélkül, hogy földre szállítaná a mesét. A jókat több (bár időleges) kudarc éri, mint korábban, egymástól elszigeteltebben küzdenek, szinte háromszöggé alakul Luke, Han és Leia viszonya. A befejezés pedig kiköveteli a folytatást.

Minden izgalma ellenére a George Lucasra jellemző sajátos ízek (alig észrevehetően finom irónia, nagyvonalú könnyedség) azért hiányoznak ebből a filmből. Ezért csak egy kívánságunk marad: bár ő rendezné a sorozat (remélhetőleg megvalósuló) további darabjait.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/02 45-46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7184