KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Csillagom, halálom

Harmat György

 

Pablo Neruda nálunk a Thália Színházban bemutatott költői játékából (Joaquín Murieta tündöklése és bukása) készült ez a szovjet rock-musical, amelyben chilei nincsteleneket a meggazdagodás vágya Kaliforniába űz az aranyláz idején. Köztük van Joaquín Murieta, az ifjú álmodozó, aki a hosszú hajó-úton feleségül veszi a szép Teresát. Az „ígéret földjén” valamennyiük sorsa tragikusra fordul. E nagyigényű film híján van annak az egységes stílusnak, amely a jó zenés film talán legfontosabb ismérve; pedig a kellemes zene, s legfőképpen Alekszandr Antyipenko költői és következetes fényképezése megfelelő „egységesítő” elem lehetne. Hogy a musical-”hitelesség” mégsem jön létre, az elsősorban a rendező hibája: zavaróan keveri a hangulatokat. A Halál szimbolikusnak szánt, de színészileg bántóan túljátszott figurája a legalkalmatlanabb pillanatokban fakaszt nevetést – az alkotók szándéka ellenére. Megjelenése hol egy lírai jelenet, hol meg egy naturalista kegyetlenkedés-sorozat hatását szaggatja szét.

E filmből hiányzik a tánc, pedig jobb musicaleknek (Oliver, Hair) nem véletlenül elengedhetetlen alkotórésze a mindennapi mozgásból kiinduló koreográfia, amely segíti megteremteni a zenés film magasabb stilizációs fokát. A stílusingadozás és stíluskeveredés (szimbolikus játék, kalandfilm, ballada) a fő oka, hogy a Csillagom, halálom nézője némely szépen megkomponált részlet (például Teresa temetése) ellenére is élmény nélkül marad.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/05 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6436