KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A gésa

Mannhardt András

 

Van benne gengszterháború és lövöldözés, ám A gésa mégsem kalandfilm. Van benne szerelmi szál, de túl gyermeteg ahhoz, hogy komolyan vegyük. Egzotikus kirándulásnak, a harmincas évek japán alvilágára vetett futó pillantásnak pedig túlságosan hosszadalmas e film.

Nem hiszem, hogy földrészünkön e mű nagy közönségre számíthat. A bőkezűen adagolt hagyományos japán tánc- és énekbetétek között ugyanis legfeljebb azon tűnődhetünk, vajon megtartja-e gyermekét a megesett gésa; a leánykereskedő el tudja-e helyezni legújabb szeretőjét valamelyik előkelőbb bordélyházban. Felüdülést eközben csak a néhány valóban lendületes jelenet (mint például a pompás ragtime-tánc) vagy a nagy-néha széttáruló kimonók nyújtanak.

A cselekmény tehát folyik, folydogál, s az előadás kezd csendben unalomba fulladni, amikor megdöbbentő dolog történik: az egyik színész szeméből valódi könny buggyán ki hirtelen. S a néző itt elveszti biztonságérzetét. Annak, ami az ő szemében csak vontatott mese, van talán valami egészen más értelme is? S felötlik benne: lehet, hogy a vásznon már kezdettől fogva valami különös szertartás zajlik, leheletfinom, és az európai néző számára megfoghatatlan koreográfia szerint?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/03 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5589