KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Az európai filmdíjról

N. N.

 

1988. november 26-án osztják ki először az európai filmdíjat. Az európai film tekintélyének növelésére létesített díjat Berlinben nagyszabású ünnepség keretében adják át. Az európai filmdíj a hollywoodi filmakadémia Oscar-díjával szeretne konkurálni, ezzel is egyengetve az európai filmek művészi és üzleti sikerét.

A díj ötlete dr. Volker Hassemertől, Nyugat-Berlin kulturális tanácsosától származik. A következő kategóriákban osztják ki: a legjobb film (a producer kapja); a legjobb fiatal film (producer és rendező is kaphatja); a legjobb rendező; a legjobb színész; a legjobb színésznő; a legjobb mellékszereplő; a legjobb fiatal színész és színésznő; a legjobb forgatókönyv; a legjobb filmzene; a legjobb fényképezés; a legjobb speciális effektus. Az első két kategória díja pénzjutalom, amit egy új európai produkcióba kell befektetni.

1988. augusztus 31-ig huszonhat európai állam nyújtotta be nevezését az európai filmdíjra, a legjobb film és a legjobb fiatal film kategóriájában. A többi kategória díjaira héttagú jelölőbizottságot hoztak létre, melynek tagjai: Doris Blum (nyugatnémet filmkritikus), Henning Carlsen (dán rendező), Derek Malcolm (angol kritikus), Mészáros Márta, George Reinhart (svájci producer), Günter Reisch (rendező, NDK), Marie-Noelle Tranchant (francia kritikus).

Az európai filmdijbizottság tagjai: Silvio Clementelli (az olasz filmproducerek szövetségének elnöke); Gérard Ducaux-Rupp (a francia filmexportőrök szövetségének elnöke); Bengt Forslund (a svéd Filmintézet művészeti igazgatója); Diego Galán (a San Sebastian-i nemzetközi filmfesztivál igazgatója); Jerzy Kawalerowicz (lengyel rendező); Wolfgang Klaue (Az NDK Filmintézetének igazgatója); Anton Langhammer (reklámfőnök); David Rose (az angol Channel 4 program filmműsor szekciójának vezetője); Nyikolaj Szavickij (szovjet filmkritikus); Heinz Ungureit (a nyugatnémet ZDF televízió műsorigazgató-helyettese).

 

Jelölések az európai filmdíjra:

Bulgária: A legjobb film: Az erőszak ideje (rendező: Ljudmil Sztajkov)

A legjobb fiatal film: Ahova megyünk (Rangel Vlcsanov)

Csehszlovákia: Miért? (Karel Smyczek) Ház kettőnek (Miloš Zábranský)

Dánia: Pelle, a hódító (Bille August Cannes-i nagydíjas filmje) Járvány (Lars von Trier)

Finnország: Helsinki – Nápoly – Egy egész éjszaka (Mika Kaurismäki) A Szovjetunióból, rockkal (Marjaana Mykkänen)

Anglia: Távoli Hang (Terence Davies) Viharos hétfő (Mike Figgis)

Görögország: Helidona gyerekei (Costas Vrettakos)

Gém Németországnak (Stavros Tornes)

Magyarország: Hanussen (Szabó István) Kárhozat (Tarr Béla)

Portugália: Kannibálok (Manoel de Oliveira) A tréfamester (Morais-José Alvaro)

NSZK: Az ég Berlin felett (Wim Wenders) Lányok tűzszerszámmal

Izland: A holló árnyéka (Hrafn Gunnlaugsson)

Hollandia: Az eltűnés (George Sluizer) Az utolsó utazás (Kees Hin)

Szovjetunió: Ahik Kerib (Szergej Paradzsanov) Fogyó idő (Alekszandra Szokurova)

Jugoszlávia: Név nélküli film (Srdjan Karanović) Idegen föld (Dragan Marinković)

Ausztria: Nocturno (Fritz Lehner)

Törökország: Utazás az éjszakába Mindennek ellenére

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/11 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4916