KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Harry és Sally

Tamás Amaryllis

 

Szívről és lélekről beszél a film Bemard Slade-i – nem túl veszélyes – mélységekkel és magasságokkal. Férfi és nő ádáz trónviszályát firtatja szakadatlan. A romantikus vígjáték arra próbál választ adni, hogyan válik egy hóbortosbolond „női” fogadalom az emberi, szerelmi állhatatosság „férfi” próbájává. Harry, a vérforralóan rámenős stílusú politikai tanácsadó a csábítás fantáziátlan trükkjeitől kacs-karingós utat kénytelen bejárni, hogy rátaláljon a meghódíthatatlan Sally (újságíró) egyéniségének titkos rugóira. A fellengzősen nagyképű „sose szexeltél még egy jót, az a te bajod” – kijelentéstől a bátortalan „sírd ki magad, úgyse ez a kedvenc ingem”-en át az egyszerű „szükségem van rád, veled szeretném eltölteni az életem hátralevő részét” megszenvedett kimondásáig. Miközben telik-múlik az idő rövid története, Harry vélhetőleg már nem az ínyes-mester szeretkezési kézikönyvéhez gyűjti az apró titkokat. Mire elérkezik a boldog vég, eszeveszettül kívánja Sally hajdan kifigurázott vágyálmát: hogy a tartós szerelemnek egyik alappillére a mély barátság legyen – férfi és nő között. S révbeérve felvérteződik ama óvodáskori bölcsességgel, hogy „a Nő az ember barátja...”. Lehet..., – ha a Nő is úgy akarja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4101