KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Palimadár

Tamás Amaryllis

 

John Badham lendületes, akciókkal dúsított romantikus vígjátéka mindazoknak tetszeni fog, akik a hasonló Óvakodj a törpétől! lélegzetállító iramát, humorát bírták szusszal, akik kedvelik Goldie Hawn szívós-mókás cilikeségét, akik értékelni tudják a férfias Mel Gibson (Rick Jarmin) természetes lényét, őszinte játékát, Brit-Columbia (Vancouver) megkapó szépségét, a szinte valószínűtlenül bravúros látványtechnikát, amivel a Palimadár alkotógárdája elkápráztatni kívánja a nagyérdeműt. Kasszasikernek ígérkezik a vérre menő kalandok virtuóz és tragikomikus kavalkádja, mint ahogy azok voltak Badham eddigi alkotásai is: a Szombat esti láz, a Mégis kinek az élete?, a Kék villám. Vélhetőleg azokat is megérinti majd, akik az őrületes tempójú jelenetek mögött észreveszik a Hair zenéjének néhány belopott taktusát, felismerik Bob Dylan hatvanas évekbeli songjait, és a fergeteges „krimiben” egy – a világ bármely pontján elhelyezhető, alig felderíthető, szövevényes – bűnügyet: nevezetesen, hogy aki úgymondott „fontos emberek” ellen koronatanú, annak sorsa akár élethosszig tartó menekülések sorozatává válhat. S ámokfutása – paradox módon – élete értelmét kérdőjelezheti meg. Rick Jarmint emberi és politikai bátorsága két évtizedes fantomlétre kényszeríti a Szövetségi Tanúvédelem „gondoskodása” ellenére vagy tán éppen azért. így is lehet fogoly az ember: „... eluralkodik rajta és sorsát meghatározza a szerepe.” De hát „fogoly a legalista is, fogoly az ellenzéki is...”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/02 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4054