KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Yamakasi

Köves Gábor

 

Filmrendező, márkanév, üzletember: Luc Besson. Utóbbi két minőségében mostanában egyre többször. Tolassunk vissza a Taxiig. Komolytalan marháskodás, mégsem lehetett nem szeretni. Először is a politikai korrektség színpadán, amit ma filmkészítésnek hívunk, Besson lehülyézi a németeket, vértolulásos, bigott rasszistaként vezeti elő a francia rendőrfőnököt, hősének egy szimpatikus arab srácot tesz meg. És van képe amerikai filmet csinálni, chase-movie-t. Nyárra tökéletes, szimpátiánk a producer Bessoné. Taxi 2: enyhe izzadságszag csapja meg az orrot. Most meg ez a Yamakasi: fiúk a térről, a lakótelepi dzsungel hősei, mellesleg (dehogy mellesleg!) csupa kisebbség, brahiból házfalakat másznak, megőrjítik a fakabátokat, nem utolsósorban példát mutatnak. Törvényt, elvből, nem szegnek, mígnem becsületük és egy kisfiú életének („kisebb” ő is, a rendszer nem törődik vele!) megmentése úgy kívánja, hogy Robin Hood nyomdokaiba lépjenek. Klassz, szép, éljen, hurrá! Nem egészen, de majdnem. A Yamakasi a majdnemek és minthák filmje. Mintha ismét egy tökös filmet látnánk, mintha a lázadás szükségességéről szólna a mese. A fenéket! Átverés az egész, a krakélerség kimódolt, a bohémság kidekázott, fejlett csomagolástechnika és hipp-hopp akrobatika kérdése az egész. Besson túlontúl cool, egyre olyanabb. Gyanús, ahogy tetszeni akar. Házra gyűjt talán, vagy saját filmgyárra? Mindenesetre egyre dörzsöltebb üzletember. Lehet, hogy titokban divatlapból öltözködik?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/09 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3445