KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline mozi

Liza története

Alföldi Nóra

Istoria Lizy – ukrán, 2019. Rendezte és írta: Alexander Zhovna. Kép: Sergei Kolbinev. Szereplők: Mykola Perestiuk, Dasha Tvoronovich. Gyártó: Trueman Production. Forgalmazó: HBO. Feliratos. 11 perc.

 

Alexander Zhovna filmje minden túlzás nélkül olyan, mintha egy átlagos közép-kelet európai film elnagyolt paródiáját óhajtaná megvalósítani – mintha csak a Tóth Barnabás-Simonyi Balázs (terep)SZEMLE című rövidfilmjének ötletbörzéjét nézve az ukrán rendező gondosan jegyzetelt volna a cselekmény kidolgozásánál. Van itt minden: lassú filozofikus párbeszédek a szerelemről és a halálról, szerelem és halál, nyomor, romok és nemi erőszak. Ezen felül van benne még szerelem és halál, kiszolgáltatottak brutalizálása, fogyatékkal élők alázása, kiskutyák vízbe fojtása - sőt, valamikor a film első harmadában egy random dialóg közben, minden előzetes figyelmeztetés vagy következmény nélkül átszalad egy tucat jancsói ló a képen.

Liza egy down-kóros lány, akit nővére és annak mélyromantikus új barátja, Liza szerelmével együtt megszöktetnek az intézetből, hogy idilli családként együtt élhessenek az ukrán vidéken, távol a városi civilizációtól. Bármilyen varázslatos is a vidéki közeg, a falu népe nem tud mit kezdeni az új lakosokkal, és módszeresen teszi tönkre a szeretetteljes kis család életét. Zhovna filmjének keretéül egy mozis eszképizmust választott: a világ nyomorára a megoldást a főhősöknek a - szó szerinti - Chaplin filmekbe menekülés jelenti, a szereplők a dramaturgiailag hangsúlyos pontoknál egyszer csak belépnek a némafilmes világba, és közvetlen közelről figyelik az eseményeket. Ez a trükk azonban - az interakciók hiánya miatt - nem tud tartalommal feltöltődni, ráadásul felhívja a figyelmet a jelen idejű anyag alkalmanként fájdalmas operatőri komolytalanságaira. Mindemellett Zhovna a varázslatos szláv mesevilág elemeivel is él, főhősei letűnt korok romjain próbálnak boldogulni, mintha a húszas évek óta semmi sem történt volna azon kívül, hogy az idő elrágott mindent. Kizárólag emiatt működnek a film végén túláradóan érzelmes képek és fájdalmas tanulságok, amelyek így vagy úgy mégiscsak leterítik a nézőt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14593