KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Betörés

Géczi Zoltán

Breaking In – amerikai, 2018. Rendezte: James McTeigue. Szereplők: Gabrielle Union, Billy Burke, Richard Cabral. Forgalmazó: Bontonfilm. 100 perc.

 

A Wachowski-testvérek pártfogoltja sosem tudta felverekedni magát Hollywood élvonalába; bár a Mátrix rendezői nem csekély támogatást nyújtottak számára, James McTeigue megmaradt bármely feladatra bevethető, megbízható iparosnak, örök second unit direktornak, akire zsánertől függetlenül lehet B-kategóriás produkciókat bízni. Legújabb filmje a home invasion műfaj ezeregyedik interpretációja, szigorúan a zsáner közhelyei mentén haladva, ám – minő nóvum! – fekete célközönségre optimalizálva. A Betörés minden ízében stúdióproduktum, a kortárs hollywoodi filmipar tanulmányértékű terméke: olcsó kivitelezhetősége mellett jó megtérülési rátával kecsegtető darab, amely ugyan nem vált igazi sleeper hitté, de hatmilliós költségvetéséhez képest roppant impozáns, 46 milliós észak-amerikai bevételt ért el.

Adott egy értelmetlenül nagy high-tech ház, néhány nem túlzottan éles elméjű betörő, egy sokmilliós szajré, egy szeretteit rendíthetetlen anyatigrisként védelmező főhősnő, néhány statiszta (mennél kevesebb, annál jobb a költségvetésnek), és egy említésre sem érdemes forgatókönyv. Ezen alapanyagokból élményszerű mozit forgatni rendezőzsenit kíván, s miután James McTeigue aligha nevezhető annak, csupán egy fast food-kategóriás thrillerre futotta, amelyből kimaradtak a valódi karakterek, a lélektani dinamika, a suspense, a szellemes dramaturgiai megoldások, de még az erőszak ábrázolása is bátortalanul családbaráttá szelídült. A végeredmény a kortárs exploitation-filmekhez hasonlóan hervasztó módon nélkülözi az eredetiséget, a nyersességet, a merészséget, a szívet és a lelket, mindazon elemek összességét, amely az 1960-as években, amikor a szerzői szemléletet semmiféle produceri beavatkozás nem hajtotta uralma alá, máig hivatkozott klasszikusokkal gazdagította az amerikai film mítoszát. Mindemellett méltánytalanság volna elhallgatni, hogy a női főszereplők (Gabrielle Union, Ajiona Alexus) nyilvánvalóan képesek lettek volna meghaladni a kijelölt szakmai szintet, ha a színésznők kvalitásaihoz igazodik a film, a nézőknek mégis inkább azt ajánlanám, hogy ha ilyesféle mozira vágynak, porolják le David Fincher szörnyen alulértékelt Pánikszobáját, mint a zsáner egyik méltatlanul elfeledett remekét.

Extrák: Audiokommentár a rendezővel és a forgatókönyvíróval, alternatív nyitójelenet, kimaradt jelenetek, négy werkfilm.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13874