KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Halloween

Baski Sándor

Halloween – amerikai, 2018. Rendezte: David Gordon Green. Írta: David Gordon Green, Jeff Fradley és Danny McBride. Kép: Michael Simmonds. Zene: Daniel Davies. Szereplők: Jamie Lee Curtis (Laurie), Judy Greer (Karen), Andi Matichak (Allyson), Will Patton (Hawkins), Nick Castle (Myers). Gyártó: Blumhouse Productions / Miramax. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 105 perc.

 

A reboot, a remake, a prequel és a spin-off után újabb fogalommal kell a moziközönségnek megismerkednie: a képregényuniverzumokban évtizedek óta használatos retcon („retroactive continuity”) lényege a nem kívánatos történetszálak és idővonalak zárójelbe tétele. A Superman visszatérhez vagy a Hegylakó 3-hoz hasonlóan az új, sorban a tizenegyedik Halloween sem vesz tudomást a folytatásokról, és közvetlenül az 1978-as kultklasszikushoz kapcsolódik. David Gordon Green rendező vállalása nem csak annyi volt, hogy negyven évvel később veszi fel a történet fonalát, de az eredeti hangulatát, szellemiségét is igyekezett megőrizni, helyreállítva Michael Myers jelentősen megtépázott mumusrenoméját is. John Carpenter a maszkos gyilkos tetteit még nem racionalizálta, az elmegyógyintézetből megszökő férfi nála a kérlelhetetlen gonosz megtestesülése volt. A folytatások árnyalni próbálták a figurát, kinevezték a női főszereplő, Lauire testvérének, és egy ponton még a maszkot is levetették vele.

A Carpenter áldásával, és produceri, illetve zeneszerzői közreműködésével készült folytatás sikeresen tér vissza a gyökerekhez, és bár a történet gerincét érintetlenül hagyja (Michael újra megszökik, és újra szülővárosában kezd ámokfutásba), de közben kommentálja, és helyenként ki is fordítja a slasher műfaji konvencióit. Az eredetiben jórészt menekülésre kárhoztatott final girlről kiderül, hogy soha nem tette túl magát annak a bizonyos éjszakának az emlékén, és nem csak hogy várja, de kívánja is Michael szabadulását, hogy bosszút állhasson végre rajta. Green és írótársai szisztematikusan fordítják ki az eredeti ikonikus beállításait, jelezve, hogy a szerepek felcserélődtek, az üldözőből üldözött lett. Az új Halloween akarva-akaratlanul is kapcsolódik a tudat mélyére száműzött traumák feldolgozását sürgető feminista újhullámhoz (#metoo), ezért több mint szimbolikus, hogy a tehetetlen férfiak helyett három generációt képviselő nő, a nagymama, a lánya és az unokája közösen számolnak le a pince mélyére száműzött szörnnyel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13868