KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A ferde ház

Benke Attila

Crooked House – angol, 2017. Rendezte: Gilles Paquet-Brenner. Szereplők: Max Irons, Glenn Close, Gillian Anderson, Christina Hendricks. Forgalmazó: Sony. 110 perc.

 

Agatha Christie, a XX. század legendás krimiírója, elődjével, Sir Arthur Conan Doyle-lal ellentétben a zseniális mesterdetektívet (például Miss Marple-t és Hercule Poirot-t) gyakran háttérfiguraként alkalmazta, és inkább a bűnügyhöz kötődő közösség bemutatására helyezte a hangsúlyt. Így a szerző krimijeit szerették a társadalomkritikus filmesek és tévések is: a leghíresebb adaptáció a David Suchet főszereplésével készült monumentális tévészéria, az Agatha Christie: Poirot, de mára klasszikussá érett Sidney Lumet rendezése, a Gyilkosság az Orient expresszen is. Ez utóbbi eredetijéből készült tavaly egy közepes Kenneth Branagh-film, melynek sok tekintetben párdarabja A ferde ház Gilles Paquet-Brennertől (Sarah kulcsa, Sötét helyek).

Paquet-Brenner Agatha Christie azonos című 1949-es regényét dolgozta át forgatókönyvvé kisebb változtatásokkal. A történet aktuális detektívje a Charles Hayward nevű magánnyomozó, akit egykori kedvese, Sophia keres fel kétségbeesetten, mert arra gyanakszik, hogy nemrég elhalálozott nagyapját, Aristide-et a Leonides-nagycsalád valamelyik tagja tette el láb alól. Charles Sophia miatt belevág a nyomozásba, és mint a tipikus Christie-krimiktől megszokhattuk, eközben feltárul a jellegzetes brit arisztokrata família privát pokla.

Mivel a történet nagyjából ugyanaz, mint ami a fordulatos regényben is kibontakozik, így az alapmű ismerői az utolsó autós üldözésen kívül nem sok izgalmas jelenettel találkoznak Gilles Paquet-Brenner képileg unalmas krimijében. A sztori erősen tévéfilmes és papírízű megvalósítása ellenére azok számára mégis okozhat meglepetéseket, akik a regény ismerete nélkül ülnek le elé. Ez utóbbi nézőtábort A ferde ház Roman Polanski Kínai negyedét idéző végső fordulata valószínűleg fejbe fogja kólintani. És bár Jeremy Irons fia, Max nem volt túl jó választás a főszerepre, az egyik kulcsfontosságú szereplőt, Lady Edithet megformáló, újfent remek Glenn Close ellopja a show-t a magánnyomozó elől, nemcsak a színészi alakítás, de a történet megoldásának szempontjából is. Tehát A ferde ház paradox módon olyan Agatha Christie-rajongóknak ajánlott, akik még nem találkoztak az alapművel, mert így nézve Gilles Paquet-Brenner filmje ugyan formailag unalmas, de cselekményét tekintve feszült családi krimi.

Extrák: Werkfilm, karakterportrék, dokumentumfilm Agatha Christie-ről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/03 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13592