KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Holtpont

Varró Attila

Point Break – amerikai, 2015. Rendezte: Ericson Core. Írta: Kurt Wimmer. Kép: Ericson Core. Zene: Junkie XL. Szereplők: Luke Bracey (Utah), Edgar Ramirez (Bodhi), Teresa Palmer (Samsara), Ray Winstone (Pappas). Gyártó: Alcon Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 113 perc.

 

Akadnak egy kultuszfilmnek olyan érdemei, amelyeket durván jogtalanság lenne számon kérni a remake-jétől: az 1991-es Holtpont esetében ilyenek az érzéki szépségű akciójelenetek, Kathryn Bigelow férfitest-fetisizáló női tekintete, és a Reeves-Swayze sztárpáros napsugaras karizmája. Aligha tartoznak azonban ezek közé a legendás akció-thriller úttörő kaszkadőrszámai és a kiválóan adagolt fordulatok, amelyek egyrészt szoros egységben tartották a látványjeleneteket, másrészt egyre mélyebbre húzták a nézőket a hőspáros drámájába. Az idei újrázás a könnyebb kihívást választotta: miközben élesben felvett lélegzetelállító sportmutatványai a világ lenyűgöző tájain magasan túlszárnyalják az elődöt (helyenként annyira magasan, hogy már hitelüket vesztik), a történetmesélés pályáján csupán csúfosan átbújik a léc alatt.

A kultfilm-remake-ekre és „renegát rendőr”-sztorikra szakosodott Kurt Wimmer forgatókönyve alapjában megőrzi az eredeti mesét a sötét oldal bűvkörébe kerülő beépült FBI-ügynökről, ám forgatókönyve immár eleve akciómátrixra épít: öko-terrorista antagonistája egy japán „poli-atléta” guru nyolcpontos bakancslistájának teljesítésével próbál eljutni saját nirvánájába, ezzel biztosítva a tíz percenként kötelező bravúrt mexikói barlangi ejtőernyős ugrástól („Az Ébredő Föld”), alpesi magashegyi snowboardozáson át („A Jég Élete”) a venezuelai Angel Falls vízesés szabad-szóló sziklamászásáig („A Hat Élet Mestere”). Erre a feladatra az operatőr-rendező Ericson Core maximálisan meg is felel, de Wimmernek hála a hamisítatlan extrémsport-pornó hatásszüneteiben cselekményvezetés helyett be kell érnünk a szereplők között zajló mély értelmű eszmecserékkel a Lélek természetéről és a Természet lelkéről („Az eszmék erősek, de egy bálnavadászhajó erősebb”) – az összhatás olyan kiábrándító, mintha csak Michelle Wild két eszméletlen ágyjelenet között füstölőt gyújtva Coelho-idézetekkel tömné gang-banger partnereit a vágy filozófiájáról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/01 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12571