KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Belle és Sébastien

Parádi Orsolya

Belle et Sébastien – francia, 2013. Rendezte: Nicholas Vanier. Írta: Cécile Aubrey regényéből Fabien Suarez és Juliette Sales. Kép: Eric Guichard. Szereplők: Felix Bossuet (Sébastian), Tchéky Karyo (Césra), Margaux Chatelier (Angélina), Dimitri Storoge (Guillaume). Gyártó: Radar Films / Epithète Films. Forgalmazó: MTVA. Szinkronizált. 95 perc.

A magányos hegyi kutya és az árva kisfiú barátságáról szóló regényével világhírűvé vált francia írónőről, Cécile Aubry-ról kevesen tudják, hogy huszonéves színésznőként olyan filmekben szerepelt, mint Clouzot Arany Oroszlán-díjas Manonja, vagy azt, hogy együtt játszott Orson Wellesszel és Tyrone Powerrel is (The Black Rose). Az éppen szárba szökkenő hollywoodi karriert a marrakesi pasa fiával kötött titkos házassága törte derékba, ám kreatív energiáit szerencsére átcsatornázta gyerekkönyvek és forgatókönyvek írásába. Filmvászonra kívánkozó életének 2010-ben tüdőrák vetett véget. Főművéből a hatvanas években tévésorozat készült saját rendezésében, majd a nyolcvanas években a japánok rukkoltak elő a maguk anime-adaptációjával.

A hazai moziváltozat elkészítésére Nicolas Vanier vállalkozott, akit Az utolsó prémvadász és a Farkasbarátság című sikerfilmjei predesztináltak erre a munkára. Hó, vadállatok, hegyek és egy klasszikus történet – a dramatizált természetfilm sikere borítékolható, még úgy is, hogy az eredeti forgatókönyvet alaposan átírták. A főszál – Sébastien, az árva cigányfiúcska és Belle, a hegyen felbukkanó, rossz hírű kutya barátsága – mellett hangsúlyt kapott a történelmi kontextus a náci megszállókkal. A kis francia hegyi közösséget viszont alig néhány karakterre csupaszították, így a pletykás vagy gonoszkodó falusi archetípusok szelíd, összetartó ellenállókká vedlettek át. Egyedül a kisfiút örökbe fogadó „nagyapa”, a piás César karaktere hordoz magában ellentmondásos vonásokat. Tchéky Karyo jutalomjátéka drámai magasságba emeli az egyébként valódi családi élményként élvezhető filmet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/01 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11632