KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Amit még mindig tudni akarsz a szexről

Szabó Noémi

Hope Springs – amerikai, 2012. Rendezte: David Frankel. Írta: Vanessa Taylor. Kép: Florian Ballhaus. Zene: Theodore Shapiro. Szereplők: Maryl Streep (Kay), Tommy Lee Jones (Arnold), Steve Carrell (Dr. Feld). Gyártó: Escape Artists / Management 360 / Mandate Pictures. Forgalmazó: ProVideo. Szinkronizált. 100 perc.

Kay és Arnold kapcsolata igencsak megkopott 31 év házasélet után. Ezt felismerve Kay kutatni kezdi a boldog házasság titkait, így bukkan rá egy ismert pszichológus intenzív párterápiájára. A terápia segít hőseinknek közelebb kerülni egymáshoz, de egyben régi sebeiket is felszakítja, így kétségessé válik, hogy sikerül-e újra egymásra találniuk.

Meryl Streep és Tommy Lee Jones láthatóan keményen küzdöttek, hogy lapos karaktereiket megtöltsék némi élettel, a magyar bemutató viszont már a keresztségben elbukni látszik. Az eredeti cím fordítása – Amit még mindig tudni akarsz a szexről rájátszik Woody Allen 1972-es komédiája címére, pedig David Frankel dramedy-je mindenképp alulmarad a kierőszakolt összehasonlítás során. Hiába próbálja ugyanis szeretetteljes humorral tálalni középkorú figurái szexuális esetlenségét, a vontatott tempó, és a magyar szinkron még a jobban megírt poénokat is megöli (ráadásul az összes vicc benne van a trailerben). Mindeközben pedig hiába próbálja hitelesen feltárni a hosszú házasélet mélypontjait, mert szinte sértően bagatellizálja a tárgyalt problémakört, így aki látott már rossz házasságot, azt jogosan dühíti a felületes tanulság.

A film marketingstratégiája bátor és szókimondó vígjátékot ígér, ám a rendező korábbi munkái közül ez az opusz nem Az ördög Pradát visel mérsékelten őszinte hangvételét idézi, inkább a szirupos Marley és én párja: az „igényes vígjátékok” népes családjába tartozik. Az ízlés nevében mindkét mű jó néhány évtizeddel lemaradt mind az aktuális társadalmi problémákat illetően, mind a filmes kifejezésmód tekintetében; az Amit még mindig tudni akarsz a szexről tartalmilag és formanyelvileg az idei év egyik legkonzervatívabb terméke, még akkor is, ha Meryl Streep először fogazott benne a gyöngyvásznon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/09 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11231