KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Összeomlás

Koltai Ágnes

Egy kiborulás története öt tételben. Az első vaskos káromkodástól a fékeveszett lövöldözésig; az első visszautasítástól az ölni biztató vörös ködig. Utazás a félelem és az agresszió mélyére, baseballütővel, vízipisztollyal, hangtompítós fegyverrel. Útitársak: kisebbrendűségi érzés, harmincnégy fok árnyékban, közlekedési akadály, felrúgott családi élet, agyonhajszolt rendőrök. Mint egy Örkény-egypercesben: minden összejött, ráadásul az utat is felbontották. Innen már csak egy lépés a halál. Mindegy kié; az első jöttmenté; bárkié, aki meg mer szólalni.

Tombol a hőség és az erőszak, akár a keskeny ragasztópapírra felragadt legyek, úgy tapadnak egymáshoz a zsizsegő Los Angelesben a frusztrált emberek.

Michael Douglas az Egyenesen át rendezője, Joel Schumacher új filmjében a rettegés szülte gyilkos indulat minden stációját végigjárja. Hibátlanul játszik. Egy lerobbanó kispolgárt alakít, egy férfit, aki előtt már nem nyílnak meg új utak. Elindul a feleségéhez és a kislányához, talán visszakönyörögné magát, tán csak a gyereknek adná oda ajándékát, de vérben tapiskol, mire megérkezik hozzájuk. A rendező példázata egyszerű: nincs az a jólöltözött, aktatáskás, szemüveges, kisfiús arcú férfiú, akiből ne bújna elő a gyilkos, ha kellően felingerelt zárt világba lökik. Ilyen a filmbéli Los Angeles, a tavalyi égő város szociális makettje. Épp úgy, mint az eredeti helyszínen, angyali üdvözlet helyett a gyűlölet üli megszokott torát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/10 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1099