KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Zimmer Feri 2.

Csillag Márton

Zimmer Feri 2. – magyar, 2010. Rendezte és írta: Tímár Péter. Kép: Csukás Sándor. Szereplők: Reviczky Gábor (Feri), Pogány Judit (Vilma), Szarvas József (Pista), Kovács Vanda (Rózsi), Növényi Norbert (Csárli). Gyártó: Megafilm. Forgalmazó: Hungaricom. 100 perc.

A nyolcvanas évek egyik legígéretesebb magyar filmes tehetsége a kilencvenes évek derekán nézők tömegeihez találta meg az utat Csinibaba című filmjével. Annak ellenére, hogy a korai Tímár-remekekhez mérve (Egészséges erotika, Csapd le csacsi!) a Csinibaba gyakran öncélú poénszerkezete és szedett-vedett története sokak szemében visszalépés volt, rendezőnk a korai szatírák kompakt világlátása helyett az ezredforduló környékén a nosztalgiavígjátékok felé fordította tekintetét. Elkészült hát a 6:3 című időutazós keserű-komédia és a már címében is kellemesen lökött Zimmer Feri, mely egy tucat évvel elkészülte után, a szerencsétlen folytatás bemutatásával fedi csak fel valódi erényeit.

Tizenkét évvel a balatoni kaland után Fikász és családja egy véletlen folytán egy kastélyszálló üzemeltetője lesz. Feri továbbra sem találja a hangot Pistával, aki immár a veje, és természetesen nem bízik senkiben és semmiben, csakis saját vendéglátós megérzéseiben és praktikáiban. El is határozza, hogy a kastélyban kísértő állítólagos szellemek segítségével pörgeti fel a forgalmat, ám amikor az első álszellem hírére paratudós hölgyek érkeznek a szállóba, és felébresztik az igazi kísértetet, végképp elszabadulnak a palacsintasütők és az olcsó poénok. A film forgatókönyvét jegyző Tímár Péter vagy nagy sietségben ütötte össze a cselekmény vázát, vagy a forgatás során kellett kényszerű kompromisszumokat kötnie, mindenesetre a végeredmény azt igazolja, hogy ezúttal nem volt szerencsés a csillagok állása. Valószínűleg a fenti – ismeretlen – anomáliának esett áldozatul annak a Csukás Sándor operatőrnek a teljesítménye is, aki a Made in Hungária esetében nem hibázott, most azonban egyedül a szellem megjelenítését sikerült stílusosan megoldania. Úgy tűnik, a filmiparban – a vendéglátással ellentétben – nem válnak be a reflexből alkalmazott trükkök: az igénytelenség nem pótolhatja a kreativitást. Isten veled, Fikász család!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/01 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10478