KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az erdei fantom

Alföldi Nóra

The Burning – amerikai, 1981. Rendezte: Tony Maylam. Szereplők: Brian Matthews, Leah Ayres, Brian Backer. Forgalmazó: Ultrafilm. 88 perc.

Keresve se találhatnánk markánsabb zsánert a slashernél, ráadásul igen tetszetős örökségeket tudhat magáénak: a hetvenes évek exploitation hullámából valamint Hitchcock Psychójából sarjad, vérének konzisztenciáját az olasz giallo sűríti. Antagonistái kiűzték a természetfelettit a horrorból, a közönség pedig zsigeri vágyainak (szex és erőszak) maximális kielégítése végett emelte szinte minden darabját a kult-mennyországba. Külön öröm, hogy mizantróp hangvétele és gátlástalan, kizsákmányoló-gesztusai miatt a műfajra ráhúzható minden, ami rossz volt a nyolcvanas években; mindennél beszédesebb a művek szeriális, egy srófra járó logikája (szex és erőszak), a kaszabolásra ítélt pöffeszkedő pubertáskorúak csökött világképe (szex és erőszak), valamint a mindenféle szúró-vágó eszközzel felszerelkezett néma gyilkológépek konzervatív mentalitása, frusztrációinak háttere (szex és erőszak).

Az erdei fantom hörgő, gigantikus ollójával testeket intim helyeken szurkáló Cropsyja egy nyári táborban vesztette el emberi küllemét, egy balul elsült kamaszcsíny következtében testfelszínének 100%-án megégett, arca helyén rongyos heg-textúra éktelenkedik. Pár plasztikai sebészeten és elmeosztályokon eltöltött év után visszatér a tett helyszínére, hogy kiélje minden vérszomját, hiszen a tábor azóta is hemzseg a kanos kisfiúktól és térdzoknis, melltartót nem viselő, ám sokat zuhanyzó lányoktól.

Cropsy története nem újdonságértékével hat, vitathatatlan azonban, hogy apró meglepetésekkel szolgál – szinte minden női hősnek képkeretbe kerül a cicije, több a szex, mint a művér, hiányzik belőle a final-girl, a cenzorok pedig annak idején a féltucat nem ivarérett kiskorú lemészárlása miatt fanyalogtak. A film igazi különlegességét alkotói jelentik, Az erdei fantom a Weinstein fivérek egyik első munkája – szokatlan mozzanat ez egy olyan producerpárostól, akik később a szolid midcult- és indie-filmek aranykorát hozták el; másik oldala az éremnek, hogy Tarantinót is ők fedezték fel, sőt a filmbizniszben féktelen mohóságuk és harsány gátlástalanságuk is közismert.

Extrák: Eredeti előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10159