KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/április
FILMSZEMLE
• Berend T. Iván: Film – történelem – társadalom Jegyzetek az 1981-es magyar filmtermésről
• Spiró György: Szempontok szerint Az új magyar filmekről
• N. N.: A XIV. Magyar Játékfilmszemle díjai

• Koltai Tamás: Történelem felülnézetből Tegnapelőtt
• Almási Miklós: Szülők iskolája A remény joga
• Koltai Ágnes: Táncórák és labdatáncoltatók Elsőfilmesek, 1982
• Hegedűs Zoltán: „Fegyvert s vitézt éneklek...” Árnyéklovas
• Létay Vera: A kettészelt gömbember A nők városa
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Sikerfilmek és filmsikerek Nyugat-Berlin
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Kik vagyunk, honnan jöttünk Jegyzetek az ausztrál „új hullámról”

• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (2.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: A lázadás ára
• Hollós László: A versenyző
• Simándi Júlia: Illúzió
• Gáti Péter: Éretlenek
• Ardai Zoltán: Megsebzett csend
• Domonkos László: Főúr, tűnés!
• Hegedűs Tibor: Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok
• Zoltán Katalin: A hóhér testvére
• Deli Bálint Attila: Vigyázz! Kígyó!
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Perctenger Az 1982 januári tévéműsorokról
• Sándor István: Látványos és okos vetélkedők Az NSzK televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Kőháti Zsolt: Bacsó Péter
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Nagy érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: Megrökönyödéssel olvastam... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Olvasónk kérdésére... Szerkesztői válasz
• Csillag Márta: Sajnálattal... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Lapunk terjesztője... Szerkesztői válasz

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Miss Potter

Parádi Orsolya

Miss Potter – amerikai, 2007. Rendezte: Chris Noonan. Írta: Richard Maltby. Kép: Andrew Dunn. Zene: Nigel Westlake. Szereplők: Renée Zellweger (Beatrix Potter), Ewan McGregor (Norman), Emily Watson (Millie), Barbara Flynn (Helen). Gyártó: Phoenix Pictures / Weinstein Company. Forgalmazó: SPI. Feliratos. 92 perc.

 

Ha a Pán Péter szerzője, a skót Mr. J. M. Barrie különcnek számított gyerekdarabjával, kortársa, Ms. Beatrix Potter kétszeresen is az. A 19. század végének nőideálja azzal töltötte idejét, hogy megfelelő férjet találjon magának, nem az önkifejezés határait tágítgatta, főleg nem mesekönyvet festett. Potter kisasszony a gyerekkori magányt kisállatok rajzolgatásával enyhítette, s ahogy telt az idő, gyűltek a skiccek, a csodálatos akvarellek. Eközben a hölgy kiváló gombaszakértő lett, publikált a spórák csírázásáról és hasonló női dolgokról. Kitartása meghozta gyümölcsét, alig múlt 36 éves, amikor egymásra leltek a nyúltörténetekben későbbi kiadójával, Norman Warne úrral, és igen, a nyúlon túl is. A szülőknek derogált, hogy leányuk egy kereskedőt szeret, de a titkos eljegyzést végül nem miattuk nem követte házasság, hanem mert a fiatalember vészes vérszegénységben elhunyt. Potter első könyve, a Péter nyúl 1902-ben jelent meg, majd az antropomorf állatka történetét még további 22 könyv követte, melyeket gyerekbarát módon, sok illusztrációval, kis méretű könyvecskékben publikált. E művek hallatlanul népszerűek lettek, ráadásul illetlen módon jelentős magánjövedelmet generáltak szerzőjüknek.

Ami a most megvalósult életrajzi filmet illeti, hasonlóan az Én, Pán Péterhez, a Miss Potter is az Opus Magnum megszületésének és kiröppenésének időszakában játszódik. Rendezője a tapasztalt állatfilmes Chris Noonan, aki életre keltette a rajzolt állatfigurákat, puha fényeket, pazar színvilágot és korhű miliőt teremtett, miközben ínyenc módon feltálalta a „lázadó nő dzsungelharca a konvenciók ellen” örök történetét. A remek nyúlpaprikásba csupán két szálka került: a negédes Renée Zellweger és a színészként egyre jobban lecsúszó Ewan McGregor.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/07 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9057